Keller Ferenc (szerk.): A Villamosgép- és Kábelgyár 50 éve és szerepe a magyar villamosipar fejlődésében 1913-1963 (Budapest, 1963)
1. A vállalat történetéből
A vállalatnak 1919-ben elkerült pozsonyi régi gépgyára az ország második legnagyobb erősáramú gép- és készülékgyárának számított, úgyhogy hiánya a vállalatnál nagyon érezhető volt. Ezért határozta el még 1927-ben a vállalat vezetősége erősáramú gépműhely létesítését, amelyet fokozatosan gépgyárrá fejlesztett. Ezt egyelőre nagyobb beruházási költség nélkül tehette, hiszen a kábelgyár Gyömrői úti telepén a régebbi lószőrfonóműhelyben a szükséges épület rendelkezésre állt. 1928-ban a gépműhely megkezdte működését a Teréz körúti központi műszaki osztály (M-oszt.) irányítása és felügyelete alatt 658 m2 területen 13 dolgozóval. Javítással és a lehetőség határain belül gyártással is foglalkozott. Első ilyen tevékenysége a kisautomata-gyártás és a vonatvilágítási dinamó gyártásának bevezetése volt. Ezt követte 1930-ban kézilámpa-transzformátor, nagyfeszültségű tám- és átvezetőszigetelők, valamint olajkapcsolók gyártása, megkétszerezett dolgozói létszámmal. 1931- ben megkezdődött a motorvédőkapcsoló és villanyvasaló gyártás. 1932- ben megkezdte a villamos melegítőpárna gyártást és a villamoskemence építést is. Ebben az évben a gépműhelyhez került a kábelszerelvény gyártás is és ide helyezték a kábelgyár lakatosműhelyét. Ezért a gépműhely területét 1167 m2-re növelték. A műhely irányítása és felügyelete ebben az évben a központi M-osztálytól a gyárvezetőhöz került. 1933- ban további villamos háztartási készülékek (így főzőlap, sütő, tűzhely, fűtőtest, forróvíztároló), továbbá vízszivattyú és katódesés levezető gyártása indult meg. Ebben az évben készült itt egyedi gyártásban, a székesfővárosi Elektromos Művek Kazinczy utcai áramátalakító alállomása részére a 8000 16000 A-es akkumulátor cellakapcsoló, amely annakidején Európában a legnagyobb teljesítményű ilyen kapcsoló volt. 1935-ben megindult a villamos hajszárítók, expanziós megszakítók, folyadékindító ellenállások, forgóáramú és egyenáramú motorok és hurkolt hálózati kapcsolók gyártása. A megnövekedett feladatok teljesítésére az eddigi műhelyterület már kevésnek bizonyult, úgyhogy a következő évben, 1936-ban a műhely átkerült a távkábelműhely helyére, 1760 m2 területű helyiségbe, 83 főnyi létszámmal. Itt megkezdte a porszívók, szellőzők, hengeres kapcsolók és fékmágnesek gyártását és felvette a gépgyár nevet. Ettől kezdve ez a gyáregység rohamos fejlődésnek indult és 1937-ben megkezdte hegesztődinamók, légvédelmi szirénák, motorindító-ellenállások és falidugaszolók gyártását. Gépgyár Villamos porszívók csomagolás előtt (1936) Villamos főzőlap gyártás (1933) Villamos porszívó (1954)
