Gyurcsekné Philipp Clarisse (szerk.): Védjegy kiállítás (Budapest, 1997)

n. TÖRVÉNlrCZIKK

a védjegyek oltalmáról.'3»

(Szentesítést nyert 1890. évi február 4-éu. KihirdetteteU az «Országos Törvénytár»-bau 1890. évi február 15-én.)

ELSŐ FEJEZET.

Általános határozatok.

1. §. Védjegyek alatt a jelen-törvény értelmében oly jelvények, (jegyek, vignetták s effélék) értendők, melyek a kereskedelmi forgalomra szánt készítményeknek és árúknak más hasonló készítményektől és árúktól való megkülönböztetésére szolgálnak.04»

2. §. A ki valamely védjegy kizárólagos használati jogát magának biztosítani kívánja, azt a következő fejezetben foglalt határozatok érteimében be kell lajstromoztatnia.

3. §. A beiajstromozásból kizárva vannak, és ennélfogva a kizárólagos használati jog megszerzésére nem alkalmasak az oly védjegyek, a melyek:

1 kizárólag ő Felségeiknek, vagy a királyi család valamelyik tagjának arczképéből állanak;111

2. kizárólag állami és közhatósági czimerekből, vatumim purnhín^zámokvagy szavakból állanak;<2J

3. a forgalomban bizonyos árunemek megjelölésére általánosan szokásosak ;

4. erkölcstelen és közbotrányt okozó vagy közrend elleni ábrázolatokat vagy a tényleges üzleti viszonyoknak vagy a valóságnak meg nem felelő, és a fogyasztó közönségnek tévedésbe ejtésére alkalmas feliratokat vagy adatokat tartalmaznak/3»

(1) Az 1890 ápr. 12. ^,802. sz. keresk. min. rtnd. értelmében (1890. R. T. 261.) a törvény 1890 május 15-én lépett életbe.

(2) T. ő. 1890 ápr. 12. 21.802. az. keresk. min. rend. a közutakról és vámokról szóló 1890:1. t. czihk végrehajtása tárgyában (1890. R. T. 261.); 1892 raárcz. 31. 15,322. sz. és jul. 11. 45,380. sz. keresi, min. rend. e törvény végrehajtása tárgyában (1892. R. T. 921. és 1415.).

(3) E törvényt módosítja és kiegészíti az 1895:XLI. i. ez.

E törvény hatály baléplét megelőzően a védjegyek oltalmát az 1858 decz. 7. ny. par. {1858. R. G. Bl. 230.) szabályozta (<• Gesetz zum Schotte der gewerwiehen Marken und anderer Bezeichnungen»), nieiv törvényt Ausztriában is hatályon kfvBl belvezte a \édjegyek oltalmáról szóló 1890 jan. 6. tön. (181Kb R. G. Bl. 19.).

(4) V. ö. 11. §. '

(1) V. ö. 4. §.

(2) E pontot értelmezi: 1895: XLI. I. ez. 1. §.

(31 V. ö. 21. §. d) p.

Egyezményhez és a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz.

Az 1920. évi XXXV. törvény - a kettős lajstromozási rendszer fenntartásával - a Szabadalmi Hivatalt Szabadalmi Bírósággá alakította át. A gazdasági válság az ezt követő időszakban éreztette hatását a védjegybejelentések számában is, ugyanakkor az is bebizonyosodott, hogy a legnagyobb recesszió idején sem vál-3