Czére Béla: A vasút története (Budapest, 1989)

Új közlekedési eszköz születik - 4. Az elsők a kontinensen és Észak-Amerikában

4.10.. ábra.

Az első orosz vasút megnyitása

23. kép.

A Cserepanov-féle első orosz gözmozdony modellje a leningrádi Vasúti Mú-* zeum gyűjteményében

zött vasutakat építsenek. A cár. aki maga is érdeklődött a vasutak iránt, egy bizottságra bízta a vasúthálózati terv véleményézését.

Gerstner, látva az újítással szembeni erős ellenállást, félretette a nagyobb szabású tervet, s egyelőre nyilván próbaképpen - csak egy rövidebb vonal építésére tett javaslatot, Szentpétervártól Carszkoje Szelőig, a cári nyaralóhelyig (23 km). Megkapva az engedélyt, részvénytársaságot alapított, s a vonal a következő években el is készült. Ünnepélyes megnyitása 1837. október 30-án történt. A 8 kocsiból álló vonat 28 perc alatt tette meg az utat-(4.10. ábra).

E vonal technikatörténeti érdekessége, hogy tervezője igen széles nyomtávolságot választott: 6 lábat, azaz 1829 mm-t, szemben a Nyugat-Európában általában honossá vált 1435 mm-rel, az úgynevezett normál nyomtávolsággal. (A nyomtávolság kérdésére a későbbiekben visszatérünk.) A következő év nyarán a vonalat Pavlovszkig meghosszabbították (2 km).

Kezdetben négy mozdony állt a vasút rendelkezésére; hármat Angliából, egyet Belgiumból rendeltek. Mind a négy a Stephenson-féle háromtengelyü „Patentee”-típusnak felelt meg.

Pedig ezekben az években már orosz gőzmozdonyt is használhattak volna: 1833-ban építette meg Jefim Alekszejevics Cserepanov (1774—1842) és fia, Miron Jefimovics Cserepanov (1803—1849) első gőzmozdonyát az Uraiban lévő Nyizsnyij Tagilban. Első gépük sebessége 15 km/h már megfelelő volt, de csak 3,2 tonna terhet tudott továbbítani. Két évre rá azonban a kazán tüzesöveinek szaporításával jóval erősebb mozdonyt sikerült építeniük, amely már 60 tonnát vontatott (23. kép). De a cári hatóságok nem támogatták a hazai kezdeményezést, és az első orosz gőzüzemű vasúthoz külföldi mozdonyokat vásárolták.

54