Czére Béla: A vasút története (Budapest, 1989)
Új közlekedési eszköz születik - 3. A gőzgéptől a gőzmozdonyig
Amikor a törvényhozás munkája a vasútépítési kérelmek megszaporodása miatt megnövekedett, általános érvénnyel szabályozták a leendő vasút számára szükséges földterületek kisajátítását: a részvénytársaságok alapítását, szervezetét, jogait és kötelességeit; a vasútépítés — eléggé szigorú — műszaki feltételeit, valamint a kötelező nyomtávolságot; a vasutaknak a postaszállitásra vonatkozó kötelezettségeit és nem utolsósorban a díjszabási egyenlő elbánás elvét. Ez utóbbi azt célozta, hogy kizárják a személyes és titkos kedvezményeket, s ennek érdekében a díjszabásokat közzé kellett tenni. Ez persze nem akadályozta meg a vasutakat, hogy titkos kedvezményeket adjanak mindenkor. ha az érdekükben állott. Igen fontos elvet mondott ki a szavatossági törvén}: az úgynevezett tárgy i felelősség elvét, amely már a római jogban is szerepelt. E szerint a vasút — veszélyes üzem lévén — akkor is felelős minden, az üzem körében bekövetkezett kárért, ha annak előidézésében vétlen. A törvényhozást éppúgy, mint az egész gazdasági életet a vasút születésének idején a szabad vállalkozás, a szabad verseny eszméje uralta. Az angliai vasutak is magántőkével létesültek, az állam részéről semmiféle anyagi támogatásban nem részesültek. így Anglia lett a tiszta magámasúti rendszer hazája. Ezzel függött össze az az elv is (amelyről már volt szó), hogy mindenkinek jogában álljon a vaspályát saját járművével használni. Ezt az elvet a vasútengedélyezési okmányok a csatornaépítési engedélyokmányokból örökölték. De amig utóbbiak esetében az ilyen közös használat és a verseny — legalábbis technológiailag— lehetséges volt. a vaspályákon a szabad versenyt az üzem sajátosságai kizárták. Ennek ellenere a vasúti engedélyokmányokban — így a Liverpool —Manchester Vasúiéban is — újra és újra szerepelnek ezek a kikötések, méghozzá első helyen szabályozzák a pályahasználati díjakat, és csak másodsorban következnek a maximális díjtételek, amelyeket akkor lehet szedni, ha maga a pályatulajdonos is foglalkozik a személy- és áruszállítással. (Megjegyzendő. hogy ez utóbbit a vasutak könnyűszerrel kijátszották. mert a díjtételekhez úgynevezett kezelési dijat is fel lehetett számítani, s ennek összegét sokáig semmi sem korlátozta. ) A vasútnál a szabadversenynek ilyen formája tehát nem alakulhatott ki — helyette más formát öltött. A szigetországban a vasutak létesítését a magántőke kezdeményezte, és semmiféle központi ten vag} korlátozás nem akadályozta az egyes vonalak kiépítésének térbeli vagy időbeli sorrendjét. Ezért a hálózat a kezdeti években csak egyes, egymással össze nem kötött vonalakból állt. Amikor azonban a század közepére már tekintélyes összefüggő hálózat alakult ki 3.37. ábra . megkezdődött a versen} az egyes, azonos viszonylatokat kiszolgálni kepes vonalak, illetve vasúttársaságok között. Ez mindaddig tartott, amig a vasutak össze nem fogtak es kartellben nem egyesültek, hogy a versenyből származó veszteségeiket megszüntessék. 45 337. ábra. kz angol vasúthálózat fejlődése
