Czére Béla: A vasút története (Budapest, 1989)

Új közlekedési eszköz születik - 3. A gőzgéptől a gőzmozdonyig

3.35. ábra. Pearson széles nyomtávol­ságú mozdonya a Bristol —Exeter vonal számára, 275 cm átmérőjű hajtott ke­rékkel (gyártotta Rothwell, 1853) Darlington Vasúton kialakult és azután széleskörű­en elterjedt 4 láb 8 1/2 hüvelyk (1435 mm) „normál” nyomtávolság mellett több korai angliai vasútnál et­től kisebb-nagyobb mértékben eltérő, főként széle­sebb nyomtávolságot alkalmaztak. A legkiugróbb ér­téket a már említett Brunei valósította meg, aki a Great Western Railway london—bristoli vonalát 7 láb (2134 mm) nyomtávolsággal építette meg, 1838- ban. Anglia nyugati részén egész hálózat épült ezzel a nyomtávolsággal (3.35. ábra). Emiatt egészen a 60-as évekig London és Észak-Anglia között nem lehetett átmenő forgalmat biztosítani (3.36. ábra). A nehézségek megszüntetésére — elismerve a széles nyomtávolság előnyeit — egy királyi bizottság 1846-ban az egységesítés érdekében a normál nyomtávolsá­got fogadta el kötelezőnek, és elrendelte a széles nyom­távolságú pályák átépítését. (Ez persze hosszú időt veti igénybe; az utolsó széles nyomtávolságú vonat­­szerelvény 1892-ben közlekedett.) Az 1845—47 közötti három esztendő alatt több mint 15 000 km hosszúságú vasút építésére adott a parlament engedélyt — több mint háromszorosára annak, ami 1845-ben Angliában üzemben volt. Akik tegnap még a vasút esküdt ellenségei voltak, és tüzzel­­vassal harcoltak ellene, most jórészt a vasút mellé álltak, sőt igyekeztek minél több hasznot húzni belőle. Hatalmas spekulációs hullám söpört végig egész Ang­lián. Ezekben az években rakta le az angol törvényhozás a vasútügy jogi rendezésének alapjait. Az első vasutak építését először egyedileg, esetenként engedélyezték; 1838-tól azután sorra megszülettek az általános érvé­nyű vasúti törvények. A vasutak létesítésének engedélyezése kezdettől a törvényhozás jogköre volt; a kérelmeket először a parlament kiküldött bizottsága tárgyalta meg, elbírál­va a tervezett vasút szükségességét, közhasznúságát és az engedélyezés feltételeit. Csak ez után kerülhetett a törvényjavaslat a parlament teljes ülése elé. A tárgya­lás úgy folyt le. mint egy per; ügyvédek, tanúk, szakér­tők bevonásával, és hetekig-hónapokig tartott, tete­mes költségeket emésztve fel. Ezek az úgynevezett parlamenti költségek nem ritkán elérték az építési költségek 10%-át is. 44 3.36. ábra. A londoni King’s Cross pá­lyaudvar, széles és normál nyomtávolságú vágányok­kal

Next

/
Thumbnails
Contents