Czére Béla: A vasút története (Budapest, 1989)

Új közlekedési eszköz születik - 3. A gőzgéptől a gőzmozdonyig

3.10. ábra.

Stevin vitorlás közúti kocsija

3.11. ábra.

Evan „Aeolus”-a vasúti pályán

Angliában is, olyan vidékeken, ahol a szélviszonyok kedveztek e kísérleteknek.

Amikor pedig a vaspálya már kifejlődött, vitorlás vasúti kocsikkal is kísérleteztek. Ilyen volt a Thomas Evan által épített Aeolus” (3.11. ábra). Ez a csónak formájú kosár, négykerekű alvázon, kedvező hátszélben, 24 utassal 19 km/h sebességet ért el. Ellenszélben persze nem volt használható, oldalszélben pedig veszélyessé vált. Egy alkalommal eltört az árboc, és az utasok kiestek.

Sem az emberi erővel mozgatott kocsik, sem a vitorlás szárazföldi jármüvek nem oldották meg a szárazföldi „gép”-kocsi problémáját. Az előbbiről kiderült, hogy az emberi izomerő csak egészen könnyű jármüvek kerékpár, tricikli továbbítására elégséges. A széllel hajtott jármüvek pedig a szárazföldön ugyancsak nem váltak be, nemcsak azért, mert szélcsendben vagy ellenszélben nem működhettek, de azért sem, mert az országutakon nem lehetett ügy lavírozni, mint a széles vízfelületeken: a vitorlás kocsi kormányozhatatlannak bizonyult. A feltalálók, a kísérletezők csak az izomerőnél nagyobb erőkifejtésre képes, de az ember által ellenőrizhető erőgépben: a gőzgépben reménykedhettek.

Arra, hogy a gőz feszítőerejét - - és a sűrített levegőt

járműhajtásra is fel lehetne használni, a 15—16.

26