Czére Béla: A vasút története (Budapest, 1989)
A holnap vasútja - 14. Nagy sebességű, automatizált üzem
(TGV) villamos motorkocsis szerelvényei 260 km h legnagyobb menetrendszerű sebességgel 1981 szeptemberétől közlekednek. A TGV kifejlesztéséhez az 1967 óta folyó kutatási program eredményeit használták fel. amelyeket a gázturbinás és különböző villamos kísérleti járművekkel szereztek. Ma ez a világ leggyorsabb expreszvonata. mely a két város közötti utat a korábbi leggyorsabb vonat 3 óra 48 perces menetidejével szemben 2 óra 40 perc alatt teszi meg. Számítanak arra. hogy a későbbiekben a sebességet 300 km h-ra lehet majd növelni. 145. kép. A TGV vezetőállása A TGV szerelvény 8 személykocsiból áll. 108 elsö- és 274 másodosztályú ülőhellyel, klimatizált utastérrel. Elöl és hátul egy-egy motorkocsi csatlakozik a szerelvényhez, összesen 6300 kW teljesítménnyel 143 —145. képi. A kettős áramnemü hajtóegységek villamos berendezései egyenáramú (1500 V) és váltakozó áramú (25 kV) vonalakon egyaránt működtethetők. A motorkocsik ennek megfelelően kétféle áramszedővel vannak felszerelve. Fontos újítása a vonatszerelvénynek. hogy ugyanazon a forgóvázon két kocsi vége fekszik fel, s így az utasfülkék nem kerültek közvetlenül a tengelyek fölé. Az utasokat érő zajhatás kisebb, mint a 100 km h sebességgel közlekedő hagyományos gyorsvonatoknál. A vonatok közlekedését központilag irányítják, a vonalon nincsenek helyhez kötött jelzők (csakúgy, 14.4. ábra. A Német Szövetségi Vasutak fejlesztendő vonalainak 1985. évi terve (a többi vonal nélkül) 144. kép. A TGV utastere ■ új vonal építés alatt > tervezett uj vonal ; folyamattan lévő rekonstrukció . tervezett rekonstrukció
