Czére Béla: A vasút története (Budapest, 1989)
A holnap vasútja
140. kép. Nagykonténerek átrakása portáldaruval zák meg, amelyek napjainkat jellemzik. Itt is érvényes tehát a tétel: a ma tudománya a holnap technikája. Ezért a vasút máig terjedő történetéhez hozzátartozik az is, ami még csak kivétel, vagy éppen csak új ötlet, elgondolás. Mert lehet, hogy ezek némelyike válik majd holnap általánossá. Úgy tűnik, hogy az emberiség mind nagyobbra értékeli az időmegtakarítást: az utazási, szállítási idő lerövidítését. Az időmegtakarításra többféle lehetőségünk van. Jelentős eredményeket hozhat a személy- és áruszállítási folyamatok magasabb színvonalú szervezése, a közlekedőutak és csomópontok szűk keresztmetszetének feloldása s ezzel a ma is általánosan használt járművekben rejlő lehetőségek sokkal jobb kihasználása. Új távlatokat nyit nemcsak az időmegtakarításban, hanem a tévedésektől sohasem mentes, nehéz emberi munka kiváltásában is a számítástechnika és az automatizálás térhódítása. Mégis, mindezek mellett az időmegtakarítás egyik alapvető és leglátványosabb — noha korántsem legolcsóbb módja a maximális sebesség növelése. A vasút jövője is ezekbe az irányokba mutat. Az eddigi tudományos kutatások és kísérletek, de a gyakorlati tapasztalatok is azt igazolják, hogy a konvencionális vasát — a kerék-sín rendszer — összes lehetőségét még korántsem használtuk ki, sem a sebesség növelése, sem az automatizálás vonatkozásában. A vasút reneszánszának tehát ez az egyik biztató, a legközelebbi jövőbe mutató útja: a világ több táján közlekednek már az új, nagy sebességű e.xpresszvonatok. 141. kép. Rakodólapos egységrakományok rakodása emelővillás targoncával 248