Czére Béla: A vasút története (Budapest, 1989)
A holnap vasútja
13.5. ábra. Pőrekocsi konténer-lehorgonyzó szerkezet de részben az áruszállításban is. Úgy tűnik, hogy évszázadunk végéhez közeledve, a vasutak helyzete és szerepe kezd stabilizálódni. Ugyanakkor a vasutak — számos műszaki és szervezési eszközzel — sikeresen emelik szolgáltatásaik színvonalát, igyekezvén visszaszerezni elvesztett utas- és árutömegeiket. Kezdetben a vasutak a gépkocsiban jóformán kizárólag versenytársat láttak. A mi évtizedeinkben is beigazolódott azonban a múlt századi tapasztalat: a két nagy közlekedési ágazat együttműködésének szükségessége. A modern közlekedéspolitika arra törekszik, hogy egységes rendszerbe foglalva a közlekedés valamennyi ágazatát, elősegítse a lakosság, a népgazdaság számára leghatékonyabb közlekedési megoldásokat. A cél az. hogy a fuvarpiacon egymással versenyezve minden közlekedési ágazat azokat a személy- és áruszállítási feladatokat lássa el, amelyeknek megoldására — szolgáltatásai használati értéke és költségei alapján - a legalkalmasabb. Ugyanakkor a szállítási feladatok nagy hányadában - amikor két vagy több közlekedési ágazat közreműködésére van szükség — a szoros együttműködés kívánatos, s megteremtendök ennek műszaki és szervezési feltételei. A személyszállítás területén ilyenek a vasút és az autóbusz, illetve a városi közlekedési eszközök modern - közös — állomási rendszerei; az elővárosi vasúti forgalomban a „park and ride” (parkolj és utazz) rendszer kialakítása (amikor az utas gépkocsiját nem viszi be a városba); a repülőterekre irányuló utasforgalomban speciális vonatszerelvények közlekedtetése; a vasúti utasok személygépkocsijainak egyidejű szállítása (139. kép), az Unibusz-rendszer, amelyben az autóbuszokat utasaikkal a város belső területei felé magasvasúti pályára vezetik rá, vasúti platókocsik segítségével és sok más hasonló. Az áruszállítás területén az egységes áruszállítási lémé minél tökéletesebb kialakítása a cél, amelynek során az áruk összehangolt technológiák keretében a lehető legkisebb idő- és költségráfordítással jutnak el a termelőtől a fogyasztóhoz, amihez szervesen kapcsolódik a belső üzemi anyagmozgatás is. A vasút és gépkocsi szoros együttműködését segítik elő azok a korszerű műszaki megoldások, amelyek leegyszerűsítik az áruk átadását a közútról és megfordítva. Kifejlesztettek olyan megoldásokat, amikor a tehergépkocsi réigördül a vasúti kocsira, és a vonat a járművet és rakományát együttesen továbbítja. De ennek fordítottját is megvalósították: az úgynevezett vagonkuli-rendszerben a vasúti kocsit közúti targoncára helyezve továbbítják a címzetthez és vissza. Ma már széles körűen használják a szállítótartályokat (konténereket), amelyeknek le-, föl- vagy átrakása a különböző szállítóeszközök esetében jóval egyszerűbben. gépesítetten végezhető, emellett az áru csomagolása is jórészt megtakarítható, és védelme is jól biztosítható. A konténerek a legkülönbözőbb nagyságokban, de szabványos méretekben készülnek (0,5 tonnától 20, sőt 40 tonnáig). Az általános célú konténerek mellett egyre jobban kifejlődnek az egyes árufajták számára a speciális szállítótartályok. A vasutak a konténerek kezelésére egyre több konténer-pályaudvart rendeznek be (140. kép, 13.5. ábra). A rakodólap (paletta) a kisebb tömegű árudarabok nagyobb egységbe való összefogását és ésszerűbb kezelését teszi lehetővé; mozgatásuk, rakodásuk villás emelőtargoncákkal történik (141. kép). Ezek az eszközök olyan egységrakományok képzését teszik lehetővé a különböző árufajtákból, amelyek biztosítják a gépesített kezelést és az optimális eszközkihasználást. Mindezeket áttekintve nyilvánvaló, hogy a régi gőzüzemű vasút alkonya nem jelenti egyben a vasút alkonyát is. Korai elődeink a vasút eszméjét még nem tudták szétválasztani a gőzmozdonytól, hiszen éppen a gőzgéptechnika teremtette meg az „igazi” vasutat. A tapasztalat azonban bebizonyította, hogy nem ez a vasút lényege, hanem a kényszerpálya, mely a legjobb, leggazdaságosabb szárazföldi mozgatási lehetőség. Az is beigazolódott, hogy a klasszikus vasútban további nagy lehetőségek vannak, amelyek kihasználása napjainkban vette kezdetét. Nem ok nélkül beszélnek tehát manapság a vasút reneszánszáról. A vasút, illetve általában a kötöttpályás közlekedés jövőjét alapvetően azok a legújabb gyakorlati, illetve még csak kísérleti eredmények, elképzelések határoz-247