Czére Béla: A vasút története (Budapest, 1989)
Évszázadunk vasútja - 13. A vasút alkonya?
13.1. ábra. A vasút és a többi közlekedési ágazat százalékos foglalkoztatási arányai Európában (1954) Árutonna kilométer Utaskilométer Vasút Hajó Tehergépkocsi Autóbusz Személygépkocsi motorkerékpár 1960 1980 Árutonna kilométer Vasút Tehergépkocsi Utaskilométer 13.2. ábra. A vasút és a többi közlekedési ágazat százalékos foglalkoztatási arányai Magyarországon (1960-80) repeltek. Igaz viszont, hogy ez idő alatt az európai szállítások abszolút értékben erőteljesen növekedtek: az áruszállításban 3.6-szeresére (a Szovjetunióban 6,6-szeresére), a személyszállításban 2—2,5-szeresére (13.1. ábra). így azután a vasút részarányának csökkenése számos országban kevéssé érintette a vasút foglalkoztatottságának mértékét, a szocialista országokban pedig ebben az időben éppen a vasúti teljesítmények erőteljes felfutása volt a jellemző. Magyarországon például e negyedszázad alatt a vasúti szállítás 3—4-szeres növekedést mutatott. Az Egyesült Államokban volt az arányváltozás a legerőteljesebb: a vasúti áruszállítás aránya 46°0-ra, a személyszállításé 4%-ra (1957) csökkent. Ekkor már a közforgalmú közlekedési eszközök (vasút, távolsági autóbusz, belvízi hajózás, légi közlekedés) összesen is csak 120o-ban részesedtek a személyszállításból, s a magángépkocsik teljesitménye 88°0-ot ért el. A közforgalmú közlekedés eszközei között a vasút 32%-os aránnyal szerepelt. A következő negyed évszázadban (1955—80) az arányeltolódás tovább folytatódott. Európa nyugati országaiban az áruszállítás 1,5—2,8-szeresére. szocialista országaiban 2.1—4,2-szeresére nőtt: emellett a vasút részaránya 5—36, illetve 37—80°o-ra csökkent. A személyszállítás növekedési aránya nyugaton 2.2—4.6-szeres, keleten 2,1—4,2-szeres. a vasút részesedése pedig 6—10. illetve 9—46°n-os. Magyarországon ebben az időszakban 2.6-szeresére nőtt az áruforgalom, a vasút 58u0-os részarányával; a személyszállítás 3,5-szeresére emelkedett, de a vasúti részesedés 17%-ra csökkent. Az időszak végén a magángépjármüvek forgalma az összes személyszállítás több mint felét tette már ki (13.2. ábra). Noha az egyes országokban a vasút foglalkoztatottságának aránya — a gazdasági, közlekedésföldrajzi és más adottságok függvényében — meglehetősen eltérő, a fejlődés tendenciái nyilvánvalóak. Számos országban nemcsak százalékosan, hanem abszolút értékben is megtorpantak, sőt visszaestek a vasutak teljesítményei. Hazánkban a vasúti személyszállítás lassú csökkenése a 60-as évek közepén, az áruszállításé a legutóbbi években kezdődött. Mindez számos országban nehéz gazdasági helyzetbe hozta a vasutakat. Amíg egyfelől a régi vasutak rekonstrukciója, műszaki fejlesztése nagy beruházásokat kívánt, másfelől a forgalom csökkenése a nagy értékű állóeszközök rosszabb kihasználásához, az önköltség növekedéséhez, a bevétel csökkenéséhez vezetett. Számos országban szükségessé vált a deficites vasutak állami támogatása, sőt államosítása. Németországban a Deutsche Reichsbahn (DR) 1920-ban alakult meg; a második világháború után a Német Szövetségi Köztársaság területén lévő hálózatból jött létre a Deutsche Bundesbahn (DB). Franciaországban 1937-ben alakult meg a Société Nationale des Chemins de Fér (SNCF), Angiid ban pedig 1948-ban 243 Vasút Távolsági autóbusz Személygépkocsi, motorkerékpár, hajó és repülőgép Helyi személyszállítás Belvízi hajózás Csővezeték
