Czére Béla: A vasút története (Budapest, 1989)
Évszázadunk vasútja - 13. A vasút alkonya?
137. kép. Alweg-rendszerü nyeregvasút Tokió és a Haneda repülőtér között (1964) 13. A VASÚT ALKONYA? Amikor a „vasút évszázada” beköszöntött, sokan a közúti közlekedés végét jósolták. Ez azonban nagyon rövidlátó jóslatnak bizonyult. Igaz, a postakocsijáratokat a vasút csakugyan kiszorította a közlekedés rendszeréből (138. kép), a távolsági személy- és áruszállítás területén a fogatolt közúti közlekedés nem versenyezhetett sikeresen a vasúttal. Csakhamar bebizonyosodott azonban, hogy a vasút a közúti partnert nem nélkülözheti: a vasútállomások megközelítésében, az el- és felfuvarozásban a nagy teljesítőképességű, modern technikát képviselő vasút szükségképpen együttműködött a primitív, kis teljesitőképességü fogatolt közlekedéssel. A vasútnak csupán a gőzhajózás jelentett némi konkurenciát. Mindezeken túl az is világossá vált, hogy a sok ezer éves közúti közlekedés, a közúthálózat olyan alapvető feladatokat lát el, amelyeket a társadalom mozgásigénye a vasutak mellett sem nélkülözhet. A vasút tehát nem lett monopóliummá, de tény, hogy vezető szerepet vívott ki magának a szárazföldi közlekedésben. A közlekedés új struktúrája hosszabb folyamat nyomán alakult ki, s mindaddig tartott, amíg a gépjármű, a repülőgép és a csővezetékes szállítás számottevő tényezővé nem vált a közlekedés történetében. Ez az időszak nagyjából az első világháború után kezdődött, de Európában a második világháború után bontakozott ki. A vasutak világszerte nyomban felvették a küzdelmet az újabb közlekedési eszközökkel ennek egyes részleteivel már foglalkoztunk —, de visszaszorulásuk megállíthatatlannak bizonyult. Bármennyire sikerült is a vasúti üzem műszaki fejlesztése, a szolgáltatások színvonalának emelése, a vasút százalékos részesedése a személy- és áruszállításban egyre csökkent. Európában az 1930-tól 1954-ig terjedő negyedszázad alatt a távolsági közlekedésben a vasút áruszállítási részesedése (árutonna-kilométerben mérve) átlagosan 80%-ra, személyszállítási részesedése pedig (utaskilométerben) 45%-ra csökkent. Ezek az átlagértékek azonban nagy szóródást takarnak. A nyugateurópai országokban a vasúti áruszállítás aránya már csak 50% körüli értéket, míg a szocialista országokban még 90%-ot mutatott. Hasonlóképpen a vasúti személyszállításban a nyugati országok 25—40%-os, a szocialista országok 85% körüli arányszámmal sze-138. kép. A postakocsisok „hosszú orral" nézik a vasút térhódítását (Daumier metszete) 242
