Czére Béla: A vasút története (Budapest, 1989)
Évszázadunk vasútja - 12. Vasút a városokban
130. kép. Az első budapesti villamos Ezeket a nagykörúti és a Király utcai vonalak követték. Megkezdődött a lóvasúti vonalak átépítése villamos üzemre, ami 1898-ban teljesen befejeződött. A századfordulón Budapesten már kereken 100 km-es villamosvasúti hálózat volt üzemben ugyanakkor Európa számos nagyvárosában csak a mi évszázadunk első évtizedeiben épültek ki összefüggő hálózatok. A BHÉV hálózatát az első világháború előtt villamosították, illetve újabb vonalait már villamos üzemre építették meg. Bevezették a villamos motorkocsis üzemet, távvezérlési! vonategységekkel. A csepeli gyorsvasút 1951-ben épült, lehetővé téve az utazás időtartamának lényeges lerövidítését. A városi és elővárosi villamosok megjelenését kísérő lelkesedésbe azonban világszerte csakhamar diszszonáns hangok is vegyültek. Oka a számtalan baleset volt, ami miatt az újságok a villamost gyakran egyszerűen gyilkosként vádolták. Ilyen körülmények között érthető, hogy sok feltaláló próbálkozott különféle mentőkészülékek kidolgozásával persze sikertelenül. Ha ugyanis az elgázolástól meg is mentették a járókelőt, az ütközés eleven erejétől nem kímélhették meg, s ez éppúgy tragikus balesethez vezetett... Ezzel függ össze egy érdekes „párbaj” története. Egy Komáromy Mihály nevű ügyvéd és feltaláló mentőkészülékét 1895-ben a Budapesti Villamos Városi Vasát vezérigazgatója, Balázs Mór (1849—1897) - akinek kiemelkedő érdemei voltak a budapesti géperejű városi vasutak létesítésében mint használhatatlant elutasította (12.5. ábra). Erre a feltaláló röpiratban hívta ki párbajra a vezérigazgatót: mindketten álljanak elé egy 20 km/h sebességű villamosnak, amelynek egyikét a feltaláló készülékével, a másikat a villamosvállalat által kipróbált készülékkel szerelik fel. (A villamosvállalat ugyanis tényleg végzett próbákat a mentőkészülékkel, de a feltaláló azt állította hogy nem az övével.) A párbajból és az ilyenféle mentőkészülékek felhasználásából persze semmi sem lett. Bebizonyosodott, hogy a vasút a városokban is veszélyes üzem ugyan, de a fő védekező eszköz az óvatosság. A magyarországi vidéki városok közül a vasút először Debrecenben kapott szerepet: 1884-ben nyílt meg 234 12.5. ábra. A Komáromy-féle mentőkészülék
