Czére Béla: A vasút története (Budapest, 1989)
Évszázadunk vasútja - 12. Vasút a városokban
12.3. ábra. A lichterfeldei villamos kocsija (12.4. ábra), illetve Írországban is megnyitották az első villamosvonalakat. Ezek az első európai közúti villamosok még csak szerény feladatokat láttak el. többnyire nem is a legnagyobb városok közlekedésében. Sokkal lendületesebb volt azonban az amerikai városok ez irányú fejlődése. A gyakorlati megvalósítás az 1883. évi chicagói kiállítás villamosvasútjával kezdődött. Az első. 3 km-es alsóvezetékes városi villamosvasutat Clevelandben nyitották meg 1884-ben. New York magasvasútján pedig a villamos üzem kísérleti járatai 1885- ben indultak meg. Az amerikai mérnökök is nagy mértékben hozzájárultak az üzemképes, teljesítőképes városi villamosok műszaki fejlesztéséhez, főként a felsővezeték és az áramszedés tökéletesítésével (Depoel, 1885; Sprague, 1888). Budapest a villamos hálózat kiépítésében az európai fejlődés élén járt. Az első — még keskeny, 1000 mm nyomtávolságú vonal a Nagykörúton létesült, a Nyugati pályaudvartól a Király (ma: Majakovszkij) utcáig, és 1887. november 28-án nyitották meg t130. kép). E probavasút a Siemens-gyár alsóvezetékes rendszere szerint épült. A Nyugati pályaudvar előtt, a Nagykörúton állt a kocsiszín és az áramfejlesztő telep. Az üzemet akkor két motorkocsival és egy pótkocsival kezdték. A villamos megjelenését a közönség nagy lelkesedéssel fogadta de persze voltak olyanok is, akik kételkedtek a jövőjében. A próbavasút sikerét azonban nem lehetett kétségbe vonni; ez azután megalapozta a fejlesztés új irányát a fővárosban. Európában elsőként építettek most már normál nyomtávolsággal — belvárosi villamosvonalakat. 1889-ben megnyílt a Podmaniczky (ma: Rudas László) és a Stáczió (ma: Baross) utcai vonal. E vonalakat már a megnyitás évében több mint félmillió utas vette igénybe. 12.4. ábra. Városi villamos Blackpoolban 233
