Czére Béla: A vasút története (Budapest, 1989)
Évszázadunk vasútja - 10. Villamos, dízel- és gázturbinás vontatás
10.13. ábra. Vasúti dízelmotorok általános szerkezeti elrendezése: a) - álló, soros hengerelrendezés; b) - V motor; c) - U motor; d) - padló alatti motor 10.14. ábra. A Ganz-MÁVAG luxus motorvonatának háromtengelyű hajtott forgóváza: 1 - keret; 2 - hajtott kerékpárok; 3 - futókerékpár; 4 - hordgerenda; 5 - himba; 6 és 7 - hordrugó; 8 - lengéscsillapító 104. kép. Az „Árpád" sinautóbusz (a budapesti Közlekedési Múzeum M = 1:10 léptékű modellje) Ganz-gyár szállította, ahol 1928-tól rendelkezésre állt Jendrassik György (1898— 1953) találmánya: a vasúti célokra alkalmas kompresszor nélküli, előkamrás, nagy fordulatszámú, viszonylag kis tömegű Ganz— Jendrassik dízelmotortípus, előbb 120, majd 240 és 600 LE (kb. 90, 180 és 440 kW) teljesítménnyel. Az 55—60 km/h sebességű, két- és háromtengelyű mellékvonali motorkocsikat a fővonali távolsági forgalmat szolgáló motoros járműtípusok követték. 1934-ben fejlesztette ki a Ganz-gyár az „Árpád”-típusú forgóvázas, 52 üléses gyorssínautóbuszát, amely a Budapest—Bécs közötti, 270 km-es távolságot 2 óra 57 perc alatt tette meg; ezzel a MÁV volt az első vasút, amely nemzetközi viszonylatban is bevezette a motoros vonatok forgalmát (104. kép). A Ganz-gyár pedig megalapozta világhírnevét a motorkocsi-gyártás területén. Ez ideig mintegy két és fél ezer motorkocsit gyártott a világ számos vasútja részére, nemcsak Európában, hanem a többi közt Egyiptomban, Indiában. Dél-Amerikában, Uj-Zélandban is. A 120 km/h — egyes vasutaknál 180 km/h — sebességű gyorssínautóbuszok mellett az elektropneumati-202