Czére Béla: A vasút története (Budapest, 1989)
A vasút győzelme - 7. A gőzmozdony nagy korszaka
az 1835-ben John Cockerill (1790—1840) által alapított vállalat a belgiumi Seraingben, abban az országban, ahol a kontinens első gőzüzemű vasútja is megnyílt. Mint láttuk, ez a gyár szállított mozdonyokat az első magyar gőzüzemű vasút számára is. Franciaországban a Schneider—Creusot konszern 1838-ban kezdte a mozdonygyártást, majd a század közepéig további négy gyárat alapítottak. Az elzászi Jean Jacques Meyer — aki a Clapeyron által kialakított vezérművet később továbbfejlesztette - - Mulhouse-ban lévő gyárából ugyancsak szállított mozdonyt az első magyar gőzüzemű vasút számára. Ausztriában a hazai mozdonygyártás úgy kezdődött, hogy 1837-ben John Haswell (1812—1897), a neves mozdonyszerkesztő, az angol Fairbairn and Cie (Manchester) gyár mérnöke Bécsbe érkezett. Először a Becs—Győri Vasúttársulat műhelyének berendezése volt a feladata; ebből fejlődött ki az Osztrák Államvasút Társulat Gépgyára. Haswell vezetésével 1840- ben készült el a gyár első mozdonya, mely a „Wien” nevet kapta. Ez és további társai a Norris-féle amerikai mozdonyok mintájára épültek. 1842-ben létesült Wiener Neustadtban a Günther-íé\e gyár, amelyet az 1860-as évek elején George Sigl (1811—1887) átvett. A kontinens legtöbb mozdonygyára német területen alakult, amiben nyilván szerepe volt annak, hogy az önálló német államok mindegyike igyekezett a maga vasutai számára a hazai gyártást ösztönözni. A legnagyobbak között kell említeni August Borsig (1804— 1854) Berlinben 1837-ben alapított gépgyárát, amely 1841-ben építette meg első gőzmozdonyát, „Borsig” néven (7.32. ábra). Ugyanebben az évben Münchenben Joseph Anton Maffei kezdett mozdonygyártásba: első mozdonya „Der Münchener” néven lépett szolgálatba a Bajor Államvasutaknál. München város második mozdonygyárát 1866-ban alapította meg Georg Krauss. Karlsruhéban Emil Kessler mozdonygyára szintén az elsők közé tartozik: legelső mozdonya ugyancsak 1841-ben készült el. Hannoverben George Egestorff gépgyárában 1846-ban építettek először gőzmozdonyt. Ebből a vállalkozásból nőtt ki később a Hanomag. George Alexander Carl Henschel 1848- ban építette első gőzmozdonyát; gyára az évtizedek során hatalmas vállalkozássá növekedett. A kasseli üzemben mintegy 32 000 mozdonyt gyártottak, ennél többet nemigen termelt más német gőzmozdonygyár. Oroszországban a vasúti felszerelések és jármüvek gyártása az első évtizedekben lassan bontakozott ki, noha a kormányzat szorgalmazta a hazai gyártás kifejlesztését. így például a vasúti sínek mintegy 85%-át 1865-ig importálták. Az első orosz gyártmányú vontatójármű egy Cl tengelyelrendezésü tehervonati gőzmozdony volt, amelyet Alekszandrovszk gépgyára állított elő 1843-ban. Ezt követően több üzem rendezkedett be mozdonyok és vasúti kocsik gyártására. 1865- ben az orosz mozdonyok 40%-a volt már hazai gyártású. Svájcban — ahol a sajátos természeti és államszervezeti adottságokra visszavezethetően a vasútépítés viszonylag későn indult meg — a mozdonygyártás első lépéseit is csak a század második felében tették meg. Az első svájci mozdonyt 1856-ban a zürichi Escher, Wyss & Co gyár állította elő. Jelentősebb szerepet töltött be az első időkben a Svájci Középponti Vasút ugyanebben az évben alapított ölteni műhelye, Nikolaus Riggenbach (1817—1899) vezetésével, akinek nevével a fogaskerekű vasutak tárgyalásánál még találkozunk. A gőzmozdonygyártás legjelentősebb vállalkozása az 1871-ben alapított Schweizerische Lokomotiv- und Maschinenfabrik (SLM) volt Winterthurban. Az említett és sok más, a vasút és a gőzmozdonygyártás történetében jelentős szerepet játszó korai vállalkozás a hosszú gőzmozdonyos korszak alatt mindvégig fennmaradt, de a vasutak rohamos térhódítása, a háborús konjunktúrák, valamint az éles konkurenciaharcok, a gazdasági válságok hullámzásai közepette igen sok tönkrement, fúzióra kényszerült, elnyelték őket a tőkeerősebb vállalkozások. Emellett a múlt század vége felé, majd a 20. században számos új nagyvállalat alakult, amelyek a gőzmozdonygyártás mellett — vagy helyett már a jövő villamos és motoros vasúti jármüveinek előállítására rendezkedtek be. Az európai mozdonygyártás jellemző adatai az első világháború előtt: Angliában 21 gyár és 15 vasúti műhely, Németországban 22 nagyobb gyár, Belgiumban 19, Franciaországban 12 gyár és 4 vasúti műhely, a cári Oroszországban 10, az Osztrák—Magyar Monarchiában 7, Svédországban 6, Olaszországban 4, Svájcban és Norvégiában 3—3, Spanyolországban 2 gyár foglalkozott mozdonyok előállításával. Ezek jó része azonban nem élte túl az 1920-as évek végén bekövetkezett világgazdasági válságot. 148 7.32. ábra. Az egyik első német gyártmányú mozdony, a „Borsig"
