Czére Béla: A vasút története (Budapest, 1989)
A vasút győzelme - 7. A gőzmozdony nagy korszaka
7.28. ábra. Fütőolajtüzelö berendezés: 1 - höszigetelt tartály; 2 füstcsőkígyó; 3 - csővezeték; 4 - gőzzel fűtött előmelegítő; 5 - porlasztó; 6 - szabályozó; 7 - rudazat; 8 - kézikerék; 9 - tüztér; 10 - lángbolt; 11 - levegőbevezetőnyílás; 12-szabályozható keresztmetszetű levegőbevezető csatorna; 13 - gőzelosztó; 14-17 - csővezetékek ségek miatt ez az energiagazdálkodási szempontból egyébként előnyös rendszer nem terjedt el. Az olajat is felhasználták a gőzmozdonyok fűtésére. mégpedig főleg a nyersolaj desztillációja során fennmaradó, más célra már nem alkalmas, viszonylag olcsó, de még nagy hőtartalmú pakurát. Az első olajtüzelésű mozdonyt 1885-ben Oroszországban helyezték üzembe. Többféle rendszert dolgoztak ki. A szerkocsin a víztartály felett elhelyezett olajtartályból az olajat közel 100 °C-ra előmelegítve, majd gőzzel porlasztva juttatták a tüzszekrénybe. Nagyobb teljesítményű mozdonyokra két porlasztót is szereltek (7.28. ábra). 7.29. ábra. Csuklós keretű gőzmozdony: Mallet-rendszer Az olajtüzelést kiegészítő megoldásként is alkalmazták. gyenge minőségű szenekkel való tüzelésnél. A kétféle tüzelőanyag felhasználása azonban olyan üzemi hátrányokkal járt, amelyek miatt inkább csak szükségmegoldásnak lehetett tekinteni. Nemcsak a kazán és a gépezet, hanem a futómű kialakítása is sokat tökéletesedett. A leglátványosabb megoldások közé tartoztak a nagy teljesítményű, több hengerü csuklós keretű gőzmozdonyok. Kis sugarú, nagy emelkedésű hegyi pályákon való vontatásra fejlesztették ki őket. A futómű jó beállásának biztosítására két-két gépezetet és a hozzá tartozó futóművet külön-külön keretegységbe épitették be, melyek egymáshoz viszonyítva a pályaívekben elfordulhatnak. A legelterjedtebb megoldások közé tartozott a Matlet-rendszer (7.29. ábra). Ennél az egyik gépezet a forgóvázszerüen megépített első keretben, a másik a hátsó keretben van. A kazán a hátsó kerettel van mereven összekötve. A Garratt-rendszerű mozdonyoknál (7.30. ábra) a gépezet két részre osztva két forgóvázba került, amelyek egyben szerkocsik is. Közéjük csuklósán illesztették be a középső keretet, amely a kazánt és a vezetőállást hordozta. A modified-Fair lie-rendszerű gőzmozdonyoknak (7.31. ábra) ugyancsak két részre osztott forgóvázuk van, de a kazán, valamint a szén- és víztartályok közös átmenő keretre kerültek. A csuklós keretű mozdonyok építése általában csak hatnál több kapcsolt kerékpár esetében bizonyult célszerűnek, minthogy fenntartásuk a többrészü hajtómű miatt költségesebb. A gőzmozdonyos korszak kezdeti szakaszában többnyire mindenféle vontatási feladat ellátására szolgáló, „univerzális" mozdonyokat építettek. A vonalhálózatok kiépülése és az üzemi tapasztalatok azonban csakhamar nyilvánvalóvá, a mozdonytechnika eredményei pedig lehetővé is tették, hogy az eltérő üzemi viszonyoknak és a különböző vontatási feladatoknak megfelelően más-más tulajdonságú gőzmozdonyokat szerkesszenek. Kibontakozott a mozdonyok széles skálán megvalósuló specializálódása. Az üzemi viszonyok tekintetében alapvető követelményeket támasztanak a pálya adottságai: a nyomtávolság, a szerkesztési szelvény, a vonalak hossza, a 7.30. ábra Garratt-rendszerü csuklós gözmozdony 146 7.31. ábra Modified-Fairlie-rendszerű csuklós gözmozdony
