Czére Béla: A vasút története (Budapest, 1989)
A vasút győzelme - 7. A gőzmozdony nagy korszaka
1 7.19. ábra A Heusinger-Walschaertféle vezérmü: 1 - vezérmü vonórúdja; 2 - emeltyűkar; 3 - vezérmű tengelye; 4 - vezérmü-tengelycsapágy; 5 - emeltyükar; 6 - függvas; 7 - lengöiv (kulissza); 8 - tolattyú vonórúd; 9 - tolatytyúrúd-vezeték; 10 - tolatytyúrúd; 11 - keresztfejvezeték; 12 - keresztfej; 13 - ellenforgattyúrúd (excenterrúd); 14 - ellenforgattyú; 15 - hajtórúd; 16 - keresztfej nyúlványa; 17 - lengőösszekötö; 18 - elösietési lengökar /-----------A 7.20 ábra. A szabványos rakszelvény (szaggatott vonal) és a tranzit rakszelvény (folytonos vonal) A fejlődés útján A múlt század 30-as és 40-es éveiben készült „ősmozdonyok” meglehetősen kezdetlegesek, alacsony kazánnyomásúak, kis teljesítményűek és tengelyterhelésűek voltak. Eredeti formájukban nem is voltak túl hosszú életűek - 10—20 évi üzem után kisebb részüket selejtezték, a többieket pedig átépítették. Az 1850-es évek végén és az 1860-as évek elején azonban már jóval tökéletesebb, tartósabb kivitelű és nagyobb teljesítményű mozdonyokat gyártottak, amelyeknek tömege és méretei is egyre nagyobbak lettek. A szélességi, magassági és hosszúsági méretek növekedésének azonban határt szabtak a vasúti pálya adottságai, a pálya felett a jármüvek és rakományaik számára rendelkezésre álló térrész méretei. A vasúti pályán haladó jármüveket és a pálya mentén lévő létesítményeket hogy egymást ne veszélyeztessék — szigorú méretelőírások védik. A rakszerelvény vagy járműszerkesztési szelvény (7.20. ábra) olyan, a pályára merőleges keresztmetszeti terület, amelyet a jármű, illetve annak rakománya maximálisan kitölthet Méreteinek betartása a nemzetközi vasúti forgalomnak is egyik alapvető feltétele. A vasúti űrszelvény pedig egy olyan, a rakszelvény területénél nagyobb térrész, amelybe semmiféle építménynek, tárgynak, lerakott anyagnak stb. benyúlnia nem szabad. A rakszelvény és az űrszelvény között — biztonsági okokból — mindig betartanak egy bizonyos sávot. A rak- és űrszelvény méretei természetesen a pálya nyomtávolságától függően különbözőek. A gőzmozdonyok szerkesztőinek, miközben a teljesítmények növelését a méretek növelésével érték el, a szerkesztési szelvény szélességi és magassági méreteinek kitöltése után csak az a lehetőségük maradt, hogy a jármű hosszúságát növeljék. Ekkor azonban különböző szerkezeti megoldásokkal biztosítani kellett, hogy a mozdony a legkisebb sugarú pályaívekben is befeszülés, illetve kisiklás nélkül tudjon haladni. A pálya azonban más korlátot is állít a jármütervezők elé: ez a maximálisan megengedhető tengelyterhelés. amely a mozdony úgynevezett szolgálati tömegéből (gőzmozdony esetében a mozdony, a víz és a tüzelőanyag össztömegéből) egy tengelyre jut. A vasúti pályáknak ugyanis ez az egyik legfontosabb jellemzője. 140
