Czére Béla: A vasút története (Budapest, 1989)

A vasút győzelme - 7. A gőzmozdony nagy korszaka

3 10 7.3. ábra. Hegesztett síktűzszekré­­nyes állókazán: 1 - állóka­zán ajtófala: 2 - rákfal; 3 - állókazán teteje; 4 - állóka­zán oldalfala: 5 - tüzszek­­rény ajtófala: 6 - tüzszek­­rény csőfala: 7 - tűzszek­­rény mennyezete; 8 - tüz­­szekrény oldalfala: 9 - tám­­rúd; 10 - mennyezetrúd; 11- csuklós (beálló) támrúd: 12-csuklós (beálló) meny­­nyezetrúd; 13 - füstcső: 14- burokfüstcső; 15 - hor­­gonyrúd: 16 - merevítöle­­mez; 17-merevítörúd; 18- állókazán-koszorú; 19 - ka­zántartó; 20 - tüzelöajtó nyílása; 21 - mosónyílás 7.4. ábra Brotan—Defner-rendszerű állókazán: 1 - előfej; 2 - koszorú; 3 - rézcső: 4 - tüz­­szekrény csőfala; 5 - kö­nyökcső; 6 - rákfallemez; 7- téglafalazat; 8 - tüzelőaj­­tókeret; 9 - lemezburkolat; 10 - lángboltozat; 11 - ros­tély; 12 - kazántartó; 13 - tűzszekrénycsőfal mereví­tő; 14 - előfej melegítő; 15- mosónyílás; 16 - hossz­­kazánöv lemeze hosszkazánba beépített füstcsöveken (tűzcsöveken) át a hosszkazán elején lévő füstszekrénybe jutnak. Eköz­ben további hőt adnak át a kazánban lévő víznek. A korai gőzmozdonyok kazánjainak kis fűtőfelüle­te, ennek következtében rosszabb hatásfokú hőátadá­sa. gőztermelése és teljesítménye volt. A. füstcsöveknek a kazánba való beépítése a gőzmozdony kifejlődése szempontjából alapvetőnek bizonyult, mert viszony­lag kis térfogatban nagy fütöfelület kialakítását tette lehetővé. Mint korábban láttuk, a füstcsöves kazán fejFesztésében Marc Séguin francia mérnök (1827) s vele közel egy időben George Stephenson (1829) volt az úttörő, aki Henry Booth javaslata alapján a ..Ro­­cket"-et füstcsöves kazánnal építette meg. A ..Rocket" hosszkazánjában 25 db 76 mm átmérőjű füstcsövet alkalmaztak, de a Liverpool—Manchesteri Vasútnak szállított 8 további gőzmozdony kazánjának fütőfelü­­letét már 92 db (kisebb átmérőjű) füstcső beépítésével növelték. E füstcsövek pedig a kémény alatt kialakí­tott füstszekrénybe torkolltak. A tüzelőanyag elégetéséhez szükséges levegőt mes­terségesen létesített huzat juttatja a gőzmozdony tüz­­terébe. A huzatot a már munkát végzett, úgynevezett fáradt gőznek a kéményben lévő fúvócsövön való kive­zetésével tartják fenn. Az így kiáramló gőz elkevere­dik a füstgázokkal és kisodorja őket a szabadba, mi­közben a füstszekrényben légritkítás megy végbe. Kü­lönböző fúvóberendezéseket alakítottak ki. amelyek­nek hatásfoka a gőzfúvó keresztmetszetétől, a fúvó és a kémény egymáshoz viszonyított méretétől és távol­ságától függ (7.5., 7.6., 7.7. ábra). Egyes mozdony tí­pusoknál a fáradt gőz turbóventillátort hajt. s ez tart­ja fenn a mesterséges légáramlatot. A füstgázokkal pernye sodródik a füstszekrénybe. Egy részük itt lerakódik, másik részük a kéményen át a szabadba jut. Eközben szikrák is kipattanhatnak, ami a gőzmozdonyos üzem egyik veszélyforrása, kü­lönösen a száraz nyári időszakokban. Erős tüzelésnél több centiméteres izzó széndarabokat tartalmazó szikraeső hullhat a vasúti pálya melletti területekre. 135

Next

/
Thumbnails
Contents