Czére Béla: A vasút története (Budapest, 1989)
A vasút győzelme - 6. Kialakulnak a hálózatok
6.44. ábra. A transzausztráliai vasút pályarészlete: a világ leghosszabb egyenes pályaszakasza vezetett. A következő évben a vonalat 40 km hosszban az északra fekvő Gawlerig építették meg. Egy évtized múltán. 1864-ben Queenslanclben. az északkeleti államban is megépült egy rövid vonalszakasz Ipswichtöl Grandchesteng. amelyet a következő évben Dalbyig kiépítettek, összesen 64 km hosszban. Közel két évtized kellett viszont ahhoz, hogy az ötödik államban. Nyugat-Ausztráliában is vasút épüljön. .Az első vonal 1873-ban nyílt meg. 64 km hosszban. Jarrahdale- Rockingham között. Tasmania szigetén, amely ma az Ausztráliai Államszövetség legkisebb állama, ugyanezekben az években építették meg az első vasútvonalat: 1870-ben Launcestontól nyugatra Deloraine-ig. 72 km hosszban, majd 1876-ban a Launcestontól délre a fővárosig, Hobartig vezető vonal nyílt meg. .Az Északi Terület jóval tovább nélkülözte a vasutat. A múlt század 80-as éveiben kezdték megépíteni az első vasútvonalat a Darwintól 233 km-re délre fekvő Pine Creekig. és 1889-ben adták át a forgalomnak. Négy további évtizedbe tellett, amig a vonal 1929-ben megnyílhatott Larrimah-ig. .Az első ausztráliai vasutak megnyitását követő évtizedekben a kontinens vasúthálózata — főleg a déli és keleti partvidékek körzetében —jelentősen továbbfejlődött. Hossza — Tasmaniát is beleértve — 1900- ban mintegy 20 500 km-t tett ki. E vonalhálózat zöme állami kézben volt: a magánvasutak hossza alig 1000 km-t ért el. Több fontos vasúti fővonal és csatlakozó vonal azonban csak a 20. században épült meg. 1903-ban nyitották meg például a Melbourne— Ballarat—Mildura vonalat, amely Victoria fővárosát a Murray folyóval kötötte össze, gazdag mezőgazdasági vidékeket tárva fel. A legsűrűbben lakott keleti partvidéken fejlődött ki a legkiterjedtebb hálózat. A Spencer-öbölben fekvő Port Augustától Adelaide-en. Melbourne-ön, Sydneyn át Brisbane-ig s tovább a parton északnyugati irányban karéjozzák az acélsínek a kontinens deli és keleti szegélyét. Számos elágazó vonal vezet belőle a kontinens belsejébe, nyugat felé. Eközben gyakran kellett megküzdeni a Nagy-Vízválasztó-hegység támasztotta nehézségekkel. A kontinens nyugati részén, az aranymezők vidékén — elszigetelve az ausztáliai vasutak délkeleten sűrűsödő hálózatától — egyes vonalak épültek a parti városoktól a bányavidékekre. Ennek egyik csomópontja Nvugat-Ausztrália fővárosa. Perth, a keleti végpontja pedig Kalgoorlie. A keleti és nyugati hálózatok összekötésének, egy transzausztráliai vasút létesítésének tervében már 1901-ben. az Ausztráliai Államszövetség megalapításakor megegy eztek, de csak 1912-ben fogtak hozzá az építéséhez. Az 1782 km hosszú, normál nyomtávolságú vonal Kalgoorlie-töl vezet Port Pirie-ig. átszelve a Nullarbor-síkságot. Egyik szakasza, amely 528 km hosszú, nyílegyenesen, egyetlen pályaív nélkül vezet, és a világ leghosszabb egyenes vasútvonala í6.44. ábra). Jóllehet a vonal építését nem nehezítette hegyek áttörése, hidak és alagutak építése, megvalósítása mégis ezernyi nehézséggel járt. A lakatlan, kopár, víz nélküli sivatagban, ahol a nyári hőmérséklet eléri az 50 °C-t. a téli pedig —15 °C-nál is hidegebb, a háromezernyi építőmunkás ellátásának megszervezése jelentette a legsúlyosabb problémát. A nyugati és keleti végpontokról elindult építőmunkás csapatok 1917- ben találkoztak, mintegy 1000 km-re Kalgoorlie-től. és' ez év októberében megindulhatott a forgalom a transzausztráliai vasúton, noha a közvetlen - átszállás nélküli — vonatközlekedés nem valósult meg. A normál nyomtávolságú új vasútvonal ugyanis Kalgoorlie-töl nyugatra keskeny, a másik végpontjánál ismét néhány keskeny, míg Adelaide és Melbourne irányában széles nyomtávolságú vonalakkal találkozott. Ausztrália egy másik nevezetes vasútvonala Port Augustától északi irányban. Alice Springsig. a kontinens szívéig vezet <6.45. ábra). Már 1890-ben elkészült egy vonalszakasza — normál nyomtávolsággal — Marreeig. és onnan Oodnadattáig, de csak 1929- ben jutott el a vasút Alice Springsig. A vonal hossza Port Pirie-töl számítva 1522 km: Marreeig normál, onnan tovább keskeny nyomtávolságú. így a jelentős turistacélpont. Alice Springs csak átszállással volt elérhető. Ezen a vonalon közlekedett Ausztrália legromantikusabb vonata: a „Ghan”, amely az utat két nap alatt tette meg. Elnevezése az „Afghan” szó rövidítése: a vasút előtti időkben ugyanis a sivatagokon át tevékkel, afgán tevehajcsárokkal bonyolították le 131
