Czére Béla: A vasút története (Budapest, 1989)
A vasút győzelme - 6. Kialakulnak a hálózatok
gazdasági befolyásukat megalapozni a fejlődésben elmaradott országokban. A Bagdad Vasút kiépítését kezdetben a németek tartották a kezükben; az első 200 km-es szakasz Konyától a Toros-hegységig vezetett, és 1904-ben már megnyílt. Ezt követően évekig szünetelt az építés, s csak 1911-ben lett készen egy további rövid szakasz. A többi nagyhatalom nyomására egy nemzetközi tőkés egyesülés folytatta az építést, emellett egy francia—angol társaság is alakult, hogy megépítse a Bagdad Vasút versenyvonalát Tripolitól, a Földközi-tenger partjától Homszon, Mezopotámián át Bagdadig, s ennek útvonalát fele olyan hosszúra tervezték, mint a török Bagdad Vasútét. Végeredményben az első világháború végéig megépítették a Bagdad Vasút folytatását Nusaibinig, egy leágazással Halebig (Aleppo). A társaságok egyezkedése nyomán a Tripoli—Haleb vonal is elkészült, csatlakozva a Bagdad Vasút eredeti vonalához. Megépült a Bagdadtól északra, Szamarrába vezető vonalrész is. De a Nusaibin - Számárrá közötti, csaknem 500 kilométeres távolság még megépítetlen maradt; csak két évtized múltán fejezték be. Irak területén az első világháború idején az angolok építették meg az 1000 mm-es nyomtávolságú, a Perzsa-öböl menti Baszrából Bagdadba és onnan Kirkuk olajvidékéig vezető vonalat. Egy másik, nevezetes vasútépítés a Közel-Keleten az úgynevezett Hedzsasz Vasút létesítése volt. 11. Abdul-Hamid török szultán kezdeményezte a múlt század végén, hogy az Iszlám szent városait; Mekkát és Medinát Damaszkusszal összekössék. A világ különböző pontjain élő, áldozatkész mohamedánok biztosították a hatalmas tőkét, amelyre e „zarándokvasút” építéséhez szükség volt. így kívántak segíteni a megszámlálhatatlan hívőn, akik évszázadokon át éhezveszomjazva vándoroltak a sivatagi zarándokutakon Mekkába és Medinába. De legalább ilyen súllyal esett latba, hogy a térségben a vasút, e korszerű eszköz révén a török hatalmi érdekeket biztosítsák. Az 1050 mm-es keskeny nyomtávolságú vasút építését németek vezették, a hidakat és más műtárgyakat osztrák és olasz vállalatok építették. Az építést 1901- ben kezdték el északról. Damaszkusz felől és egyidejűleg délről, Medina felől, mintegy 10 000 török katona bevetésével. A munkát sok más mellett — a vízhiány is súlyosan nehezítette. A Damaszkusz Amman közötti 250 km-es szakasz építésénél például tankkocsikkal hordták a vizet Ammanból, hogy az építőket ivóvízzel, a mozdonyokat tápvízzel elláthassák. Az 1300 km-es teljes vonalat Damaszkusz és Medina között 1908-ban adták át. De nem sokáig szolgálta a békés zarándok-forgalmat. Az első világháború évei alatt török katonai szállításokat bonyolított le. s 1917-ben jórészt elpusztult a háború viharában. Később Szíria és Jordánia az északi vonalrészt Damaszkusziéi Maanig újjáépítette. A vonal déli részét azonban — Szaúd-Arábia területén - teljesen sorsára hagyták. A Medinától Mekkáig tervezett 500 km-es vonal pedig sohasem épült meg. amiben nagy szerepe volt a zarándokokból élő kereskedők ellenállásának, akik vízzel, élelemmel és tevékkel látták el az utasokat. Az ázsiai országok közül India volt az első, ahoi vasutat építettek. Az angol gyarmati uralom idején a kikötök és utak építése mellett a vasutak létesítése volt a hatalmas indiai szubkontinens teljes gazdasági kiaknázásának egyik fontos eszköze. A Great Indian Peninsula Railway első. 35 km hosszú vonala Bombaytól északra. Thánába vezetett, és 1852-ben nyílt meg. Kevéssel utána létesült a Kalkutta- Burdvan közötti vonal. Ezt követően gyors ütemben - a többi ázsiai országot megelőzve - fejlődött a hálózat; a 70-es évek elejére mintegy 7700 km-t tett ki (6.25. ábra). A következő időszakban a hálózat tízévenként csaknem megkétszereződött, és összhossza 1910-ben meghaladta az 50 000 km-t. 111 6.25. ábra. Az Indian Midland Railway egyik első gözmozdonya (Kitson, 1856)
