Czére Béla: A vasút története (Budapest, 1989)
A vasút győzelme - 6. Kialakulnak a hálózatok
6.24. ábra. A vasút százéves térhódítása Európában Kis-Ázsiától Japánig A hatalmas ázsiai kontinensen a vasút térhódítása jóval lassabban ment végbe. Szemben Európával, amelynek felszíni adottságai aránylag kevés nehézséget támasztottak, és társadalmi-gazdasági viszonyai is kedveztek a vasútépítésnek. Ázsia területének nagy része hatalmas hegységekből, sivatag jellegű felföldekből. északon a tundra átfagyott, a nyári hónapokban pedig mocsarassá váló talajából áll. Az itt élő népek civilizációs színvonala, a modern technikával szembeni ellenállása sem csekély akadálya volt a vasútépítésnek. Mindeme nehézségek ellenére a múlt század második felében itt is megkezdődött a vasút térhódítása. A kontinens északi felének vasúti fővonalairól Oroszország vasútépítései kapcsán már volt szó. A déli területek közül Kis-Ázsia mintegy a hidat jelenti a Balkán-félszigeten át Európa számos országa, valamint Afrika felé. Az első kis-ázsiai vasutakat normál nyomtávolsággal angolok építették. A Törökország területén lévő Szmirna (Izmir)—Aydin közti 130 km-es vonalat 1860-ban, a Szmirna- Kasaba vonalat pedig 1866- ban adták át a forgalomnak. Harmadik vonalként a Mersin kikötővárosból Adanába (Seihan) vezető vonalat építették meg; később meghosszabbították az Eufrátesz folyóig. E vonalak a következő negyedszázad alatt bár csak regionális jelentőséggel — számottevő hálózatokká bővültek. A keskeny nyomtávolságú vonalak sorát a Közel- Keleten 1892-ben a Jaffából (Tel-Avív, Izrael) Jeruzsálembe vezető vonal nyitotta meg. Damaszkusz körzetében azután számos további keskeny nyomtávolságú vonal épült. A múlt század végén épített kis-ázsiai vonalak között a legnagyobb jelentőségű az Anatóliai Vasút volt; első, 91 km-es szakaszát 1870-ben adták át a forgalomnak. E vonal Haydarpasa állomástól (Konstantinápoly városrésze a Boszporusz ázsiai oldalán) vezetett Izmirig, már kezdetben azzal a céllal, hogy később kiépüljön tovább Bagdadig, illetve a Perzsa-öbölig. A vasutat a török állam létesítette, és eleinte egy angol vállalat bérelte. Jó egy évtized múltán német tőkével — tovább építették a vonalat Izmirtől Angoráig (ma: Ankara), onnan pedig Kayserin át Konyáig. A több mint ezer km-es vonal teljes hosszában 1896- ban nyílt meg. A távoli cél: a Bagdad Vasút megépítése azonban csak a 20. században valósult meg. E vasút története klasszikus példája a nagyhatalmak vetélkedésének, amelyek a vasutak építésével törekedtek politikai és 110
