Czére Béla: A vasút története (Budapest, 1989)

A vasút győzelme - 6. Kialakulnak a hálózatok

sa, ipari és mezőgazdasági körzete vasúti kapcsolatba került egymással. Az egyetlen kivétel Albánia volt, ahol az első vasútvonal csak 1949-ben nyílt meg, Tirana és Durrés kikötőváros között. 1986-ban épült egy új, 75 km hosszú vasútvonal az albániai Shkodra és a jugoszláviai Titograd között, s így Albánia vasutai is kapcsolatba kerültek az európai hálózattal.

Európa minden égtája irányában vasúti kapcsolat létesült: mintegy 20 transzkontinentális nemzetközi összeköttetést építettek ki, melyek a földrész szélén fekvő fontos tengeri kikötőket is kiszolgálják. Megvalósultak a két világrészt - Európát és Ázsiát összekötő interkontinentális vonalak. Közülük kiemelkedő a Transzszibériai Vasút folytatása Európa területén, amely az eurázsiai kontinens két partja közötti óriási távolságot hidalja át, Vlagyivosztoktól Moszkván, Berlinen, Párizson át Lisszabonig, és 13 500 km összhosszával a világ leghosszabb vasúti összeköttetése.

Európa vasúti hálózatának hossza ugyan nem érte el Amerika vasutainak hosszát (lásd később), de műszaki színvonala, a hálózat sűrűsége (3,3 km/100 km2) tekintetében az első helyen állt a földrészek között, ami a 19. század ipari fejlődésének, a gyors urbanizációnak következménye.

6.22. ábra.

Pályarészlet a mai Transzszibériai Vasúton

6.23. ábra.

A Transzszibériai Vasút és a Bajkál—Amur Vasút (BAM) ma

109