Czére Béla: A vasút története (Budapest, 1989)
A vasút győzelme - 6. Kialakulnak a hálózatok
nalát. A társaság állandó pénzzavarral küzdött, s a kormány által adott előleg sem segített rajta. Hogy az előleget s magát a vasutat is megmentse, a kormány 1868. július 2-án a vasutat megvásárolta. E vasút volt hivatva arra. hogy a salgótarjáni szénmedence termékeit a fővárosba szállítsa. Pesti végállomása a mai Józsefvárosi pályaudvar volt. amely kezdetben a Losonci indóház nevet kapta (6.16. ábra. 45. kép). A Pest—Hatvan—Salgótarján (északi) és a készülő Zákány—Zágráb (déli) két. egymástól független vonal alkotta az államvasutak kezdeti hálózatát, közös igazgatóság alatt. Maga az elnevezés: a „Magyar Királyi Államvasutak” 1869-ből származik (46. kép). A következő évtizedben a MÁV mintegy 1000 km új vonalat épített. Ugyanakkor a magánvasutak is kereken 2400 kilométerrel bővítették az ország vasúthálózatát. így tíz esztendő alatt a magyarországi vasúthálózat összhossza csaknem elérte a 7000 km-t. Az állam nagy összegű kölcsönt vett fel a MÁV vasútépítéseinek fedezésére. A forgalom igényeinek megfelelően rendbehozták a Pest -Hatvan—Salgótarján vonalat, és megépítették a folytatását Losoncon és Zólyomon át Ruttkáig. csatlakozással az 1870—73 között létesített 367 km-es Kassa— Oderbergi Vasút hálózatához. Kiépítették továbbá a Hatvan—Miskolc (115 km), Zákány—Zágráb (103 km) és a Karszton át hiúméig vezető vonalat, valamint más vonalakat is a borsodi és gömöri iparvidéken. Az 1850-es évek középén alakult nagy magánvasutak közül az Osztrák Allamvasút Társaság erőteljesen folytatta magyarországi hálózatának kiépítését, elérve az 1329 km-t; némileg bővült a Tiszavidéki Vasút (604 km) és a Déli Vasút (725 km) hálózata is. A kiegyezést követően további jelentős magántársaságok építettek vasutakat. 5—6%-os kamatbiztosítás mellett. Közülük az Első Erdélyi Vasút 290 km-es hálózata Aradtól keletre és délkeletre terült el. Gyulafehérvárig. illetve Petrozsényig. A Magyar Keleti Vasút vonalai Nagyváradot kötöttek össze Marosvásárhellyel. Nagyszebennel és Brassóval. 603 km-es hálózattal. Ezzel egy időben épült meg az Arad- Temesvári Vasút 55 km-es vonala. Az Alföld—Fiumei Vasút Nagyváradtól Szegeden át Eszék -Villány felé vezetett. 393 km hosszban. Az ország északkeleti részén épült ki az Első Magyar Gácsországi (Galíciai) Vasút 135 km-es vonala, mely Sátoraljaújhelytől északra az országhatárig vezetett. Tőle délkeletre terült el a Magyar Északkeleti Vasát 560 km-es hálózata; vonalai Kassát Máramarosszigettel, Ungvárral. Munkáccsal, Szerenccsel. Kisvárdával és Debrecennel kapcsolták össze. Északnyugaton a Vágvölgyi Vasút — amely, mint már fentebb elmondtuk - a lóvontatású Pozsony—Nagyszombati Vasút gőzüzemű utódja lett, 140 km-es vonalával Pozsonyt Trencsénnel kötötte össze. A Magyar Nyugoti Vasút 304 km-es vonalai Győrtől Szombathelyen at az országhatárig (azon túl Grazig), Székesfehérvártól Veszprémen át Kiscellig (Celldömölk) vezettek. A Duna—Drávái Vasút 165 km-es vonala Zákányt (a fiumei vasúthoz csatlakozva) Dombóváron át Bátaszékkel kötötte össze. A Pécs- Barcsi Vasút Üszög és Barcs között épült meg. 74 km hosszban, csatlakozva a Déli Vasúthoz. A legkésőbben engedélyezett magánvasutak közé tartozik a Győr—Sopron—Ebenfurti Vasút, amelynek magyarországi vonala 124 km-t tett ki. továbbá a 206 km hosszú Budapest- Pécsi Vasút. A kamatbiztosításos rendszer, a magánvasúti hálózat kiépítésének problémái már kezdettől megmutatkoztak. és egyre növekvő gondot okoztak az államvezetés számára. 101 46. kép. A MÁV „születési bizonyítványa" 1869-ból
