Czére Béla: A vasút története (Budapest, 1989)

A vasút győzelme - 6. Kialakulnak a hálózatok

45. kép.

A Magyar Északi Vasút „Losonc" típusú személyvonati mozdonya, mely a MÁV első fővonali mozdonytípusa lett (a Közlekedési Múzeum modellje, M = 1:45)

Ebben az állásfoglalásban nyilvánvalóan szerepe volt annak a ténynek, hogy Magyarországon jelentős, fejlődőben lévő magánvasúti hálózat épült már ki. A korábban meghonosodott kamatbiztosításos támogatás folytatása is szükségesnek látszott. A tapasztalatok hiányára vezethető vissza viszont, hogy a bőkezű állami támogatással szemben a kormány nem biztosított magának elegendő befolyást a vasútépítés és -üzemeltetés, valamint a díjszabások megállapítása területén.

E vasútpolitika következményeként Magyarországon mintegy három évtizeden keresztül még a magánvasutak vitték a vezető szerepet.

A magyar vasutak történetének döntően fontos eseményére: a Magyar Államvasutak (MÁV) megalakulására azonban igen hamar sor került. Erre egy csődbe jutott magánvasút, a Magyar Északi Vasút állami tulajdonba vétele adott alkalmat. E vasúttársaság 1867-ben nyitotta meg a Pest- Hatvan, majd a Hatvan Salgótarján közötti, összesen 126 km-es vo-100

6.16. ábra.

Az ún. Losonci indóház, a MÁV első pesti pályaudvara