Eperjessy Kálmán: Városaink múltja és jelene (Budapest, 1971)
II. Gazdasági élet
anyag kíséretében ,,A városi tevékenység pénzügyi fedezete” címen plasztikus képet (Vidéki városaink, Bp. 1961. 375...387. o.). Ismerteti a városi tanácsok költségvetési rendszerét. Részletesen szól külön-külön a városok bevételeiről, költségvetési kiadásairól és a városi tanácsok községfejlesztési alapjáról. Megtudjuk belőle, hogy a városi tanácsok költségvetési kiadásaikat részben intézményeik működéséből, részben vállalataik nyereségbefizetéseiből eredő bevételekből (ún. saját bevételek), továbbá a költségvetési szabályozási rendszerbe bevont adóbevételekből (ún. szabályozó bevételek) fedezik. Ezenkívül valamennyi tanács állami hozzájárulásban is részesül, sőt a járási jogú városi és városi kerületi tanácsok a felettes tanács által nyújtott hozzájárulást is kaphatnak. A saját bevételek a városi tanácsokat teljes egészükben megilletik. Ezenkívül valamennyi tanács összkiadásainak 10%-a erejéig állami hozzájárulásban is részesül. A saját bevételekből és a 10%-os állami hozzájárulásból nem fedezhető kiadásokra a városi tanácsok a területükről befolyó állami adóbevételekből kapnak részesedést. A városi tanácsok bevételei (1958) a következő forrásokból tevődnek össze: tanácsi vállalatok nyereségbefizetése, tanácsi intézmények és egyéb szervek bevételei, adórészesedés, beruházások fedezete, állami hozzájárulás. Jelentős részt képvisel a megyei jogú városok bevételei között a beruházások fedezete címén előirányzott összeg. A kisebb lakosságszámú városok nagyobb állami hozzájárulásban részesülnek, mint a nagyobb lakosságszámúak. Különösen alacsonyak a mezőgazdasági lakosság bevételei. A városok 1958. évi költségvetési kiadásai mintegy négyszeresét érik el az 1938. évi városi kiadásoknak. Az emelkedés főleg a tanácsok megalakulása után következett be. A kiadások összegének növekedése természetes következménye annak, hogy egyre több intézmény, vállalat, üzem került a felsőbb szervektől a tanácsok irányítása alá. A városi tanácsok az igazgatási funkción kívül egyre inkább a gazdasági, szociális és kulturális tevékenység irányítói lettek. A költségvetési kiadások között: gazdasági, szociális és egészségügyi, kulturális, rend- és jogbiztonsági, igazgatási, beruházási ágazatok szerepelnek. A táblázatok adatai azt mutatják, hogy a tanácsok tevékenységében az első helyet a kulturális, a második helyet a szociális, a harmadik helyet a gazdasági feladatok foglalják el. Az egészségvédelemre fordított kiadások is sokszorosát teszik ki annak, amelyet korábban erre a célra fordítottak. Az 1 főre jutó költségvetési kiadások tekintetében leggyengébb az ellátottság a mezőgazdasági, valamivel jobb az ipari, s legjobb a vegyes jellegű városokban. A községfejlesztési alap elsősorban a lakosság pénzbeli hozzájárulása, a társadalmi munkára és a tanácsi vállalatok, valamint intézmények jó munkája következtében elért többletbevételekre épül. A tanácsok községfejlesztési bevételeiket elsősorban a gazdasági ágazatba tartozó helyi kommunális feladatok (út- és járdaépítés, villanyhálózat bővítése, kút és törpevízmű létesítése stb.) megvalósítására fordítják. A lakosságot közvetlenül kevésbé érintő feladatokra csak jelentéktelen bevételi összeget fordítanak. 67 5