Eperjessy Kálmán: Városaink múltja és jelene (Budapest, 1971)

II. Gazdasági élet

23. Kismartoni kert a XVII. század közepén. (Rapaics: Magyar kertek, 123. I.)

2. IPAR ÉS KERESKEDELEM o) /por

A város urbanizálódását az ipari tevékenység indítja meg. A piacra való termelés, az árucsere és a belőle felhalmozódó kereskedelmi tőke a középkortól kezdve a kapitalizmusig központi kérdése a városfejlődésnek.

Az ipari foglalkozásokat a korábbi századokban a helyi és környező lakosság mindennapos szükségletét kielégítő kézművesek képviselik: pék, mészáros, kovács, csizmadia, szabó, szűcs.

A tímár (varga) ipar mindenütt el volt terjedve.

Egyes városokban a folyó közelében külön települnek a vargák. Innen a Varga utca és Varga város elnevezés. Brassóban és Nagyszebenben virágzó viasz-ipar volt, amely külföldi piacok számára is dolgozott. Egyes iparágak helyi hagyományokon épülve mélyebb gyökeret vertek és országos hírnévre tettek szert. Nagybányának pl. fejlett kovácsipara volt. Jelentős a lőcsei tűkészítés. A lőcsei céh az összes magyarországi tűcsináló céhek anyacéhe volt. A csipkeverők művészi munkákat készítettek. A helyi ízlés számára dolgoztak, de nagyobb körzet szükség- 47