Eperjessy Kálmán: Városaink múltja és jelene (Budapest, 1971)

II. Gazdasági élet

mint Nagykőrösön, Aradon, Makón a mai szántóterületek helyén erdők voltak. A török hódoltság nagy pusztulást okozott erdőkultúránkban. Egyes területek elkarsztosodtak, másokat újból elfoglalt az erdő. De csökkentette a famennyiséget az üzleti vállalkozás is. így pl. a hamuzsírkészítésnek több millió hold erdő esett áldozatul. A XVIII. század közepén a textiliparban és üveggyártásban fontos hamuzsír fából történő előállítása nagyarányú erdőpusztításokhoz vezetett. Ennek csökkentése érdekében ajánlották Bécsből az ásványi tüzelőanyag felhasználását.

A XVIII. században az államhatalom vette kezébe az erdővédelmet. Az 1769-es erdőrendtartás fontos intézkedéseket tartalmaz az erdők tervszerű kitermelésére. A városgazdálkodásnak fontos tételét képezte a tüzelőről való gondoskodás. Egyes városoknak messze a határuktól nagy erdőbirtokai voltak. Több város saját kezdeményezéséből gondoskodik erdőtelepítésről. Fásítanak, akácost, fűzfát ültetnek, faiskolákat létesítenek. Példamutató tevékenységet folytatott e téren Szarvason Tessedik Sámuel, Szegeden Vedres István, majd később Kiss Ferenc.

46 22. A kismartoni Esterházy kastély virágtáblás kertje 1697-ben. (Rapaics, Magyar kertek, 71. I.)