Eperjessy Kálmán: Városaink múltja és jelene (Budapest, 1971)

I. Városaink kialakulása és fejlődése

Az általános rendezési terv kitér a vidéki városok közművesítésére is. Meghatározza, hol lesz vízvezeték, mely területeket csatornázzák, hol létesítenek gázellátást, távfűtést, telefont. A városok fejlődését, növekedését beszédesen illusztrálja az a számadat is, amely szerint 1965- ben az ország városi lakosságának száma négymillió 321 ezer volt, csaknem egy millióval több, mint 1949-ben.

A mai városproblémát legtalálóbban Perényi Imre fejti ki ..A korszerű város” című könyvében, amely ezt az alcímet viseli: „Gondolatok a várostervezés múltjáról és jövőjéről”. A könyv szélesebb közönség számára és szakembereknek egyaránt szól. Szerencsésen kapcsolja egybe a történeti látást az építészetével és jut el annak kimondásához, hogy a város jövője a lakosság

magatartásán áll vagy bukik. Elengedhetetlenül szükséges a lakosság hozzáértése városa fejlesztésének kérdéseihez. Az építész és politikus éleslátásával mutat rá a korszerű város legégetőbb problémáira: a régi városmagok megőrzésének és megújításának fontosságára, a lakó és munkahely kapcsolatára, a városközpont szerepére, a racionális városhálózatra, zöldterületek létesítésére stb.

A fentiekben igyekeztünk — a teljesség igénye nélkül — a városfejlődés főmozzanataira és a várostörténetnek az országos történettel való összefüggéseire rámutatni. A továbbiakban az urbanizálódás néhány speciális vonásán keresztül (városgazdaság, társadalom, jogi szervezet, városépítés, szellemi élet) kíséreljük meg a városproblémához közelebb férkőzni.

41