Eperjessy Kálmán: Városaink múltja és jelene (Budapest, 1971)

Irodalmi tájékoztató

1941.) című műve, és ugyancsak tőle ..Az asszim ac;o a magyarság történetében . (Bp., 1942.) A magyarságnak es az országban talált más népelemeknek földrajzi elhelyezkedését Kniezsa István a apította meg ..Magyarorszag népei a XI. szazadban". iBp., 1939.) Lásd még: Szalay József: Varosaink nemzetiségi viszonyai a XIII. szazadban, iSzázadok, 1S80.I Iványi Béla: A középkori Eperjes magyarsága. (Szeged, 1934.) Szekfj Gy- c: A magyarság és kisebbségei a középkorban. (Magyar Szemle, 1935.) A német telepítések történetére: Schünemann Konrád: Z_- Bevö <erungspc itik der ungarischen Städte. i Deutsch-Ungarische Hei mats blatter, 1930.) Dukánszky Béla: Német pc'gárság magyar földön. (Bp.. e. n.) Uő. Szászok. Erdély. (Bp., 1940.) enóf Éva: Adatok a szegedi német telepesek és céhek történetéhez, i Bp., 1932.) A dél-magyarcrszag szerb te epL esre Dudás Gyula: A bácskai es bánsági szerbek története a XVI—XVII. szazadban. (Zombor, 1896.) Eperjessy Kálmán: A Délvidék magyarsága. (Szeged, 1942.) A városok zsidó lakosságára Kohn Sámuel: A zsidók története Magyarországon. (Bp., 1884). Az örme^yekre Merza Gyua: Az örmény betelepülés története Magyarországon. (Vác. 1913.) Lukácsi Kristóf: História armenorum Transsilvaniae. (Viennae, 1859.) Áveclik Lukács: Szabad Királyi Erzsébetváros monográfiája. (Szamosújvár, 1896.)

IV. JOGI SZERVEZET

Városaink jogi életére a Magyar Törvénytáron kívül lásd Kolozsvári Sándor—Óvári Kelemen: A magyar törvényhatóságok jogszabályainak gyűjteménye. (Corpus Statutorum I—IV.) (Bp., é. n.) Alapvető forrásmunkák e tárgykörben Wenzel Gusztáv: Magyarország városai és városjogai. (Bp., 1877.) Hajnik Imre: A magyar bírósági szervezet es perjog az Árpád és a vegyesházi királyok alatt. (Bp., 1899.) Eckhart Ferenc:

Magyar alkotmány és jogtörténet. (Bp., 1946.) Csizmadia Sándor: A magyar városi jog. (Kolozsvár. 1941.) Uő. Okirati bizonyítás a középkori magyar perjogban. (Bp.,

1885.) Szentpétery Imre ifj.: A tárnoki ítélöszék kialakulása. (Századok, 1934.) Ereky István: Közigazgatási reform és a nagyvárosok önkormányzata. (Statisztikai Közlemények 67 k.) Iványi Béla: A városi polgárjog keletkezése és fejlődése. (Statisztikai Közlemények 84 k.) Fügedi Erik: Középkori magyar városprivilégiumok. (Tanulmányok Budapest múltjából XIV 1961.)

Bónis György—Degré Alajos—Varga Endre: A magyar bírósági szervezet és perjog történetei (Bp., 1961. Kézirat.) Szoika Kamill: A földesúribíráskodás az Árpádkori Magyarországon. (Bp.,

1944.) Putnoki Béla: Igazságszolgáltatásunk a céhek idejében. (Berzeviczy Emlékkönyv, Pécs.

1925.) Schwáb Mária: Az igazságszolgáltatás fejlődése a török hódoltság idején az alföldi városokban. (Bp., 1939.) Torday Lajos: A megyei polgári peres eljárás a 16—19. században. (Bp.,

1933.) Meznerics Iván: A megyei büntető igazságszolgáltatás a 16—19. században. (Bp., 1933.) Meznerics Iván—Torday Lajos: A magyar közigazgatás szervei 1867—1937. (Bp.. 1937.) Névai László: Törvénykezési szervezeti jog. (Bp.,

1958.) Uő. A Magyar Tanácsköztársaság törvénykezési szervezete. (Bp., 1959.) MTA Állam és Jogtudományi Intézet. A Magyar Tanácsköztársaság jogalkotása. (Bp., 1959.) Papp László: Kiskunhalas népi jogélete. (Bp., 1941.) Varga Endre:

A magyar jogszolgáltatás átszervezése II. József korában. (Századok, 1960.) Vörös Károly: A polgári kori magyar törvényhatósági közigazgatás.

(Bp., 1956.) Oltvai Ferenc: Szeged közigazgatása a város felszabadulásától az ország felszabadulásáig. (Levéltári Közlemények XXXIV.) A pecsét és címerhasználatra Széli Sándor: Városaink ne- 295