Eperjessy Kálmán: Városaink múltja és jelene (Budapest, 1971)
Irodalmi tájékoztató
296 ve, címere és lobogója. (Bp., 1941.) Darvasi Mihály: Középkori városaink címereinek eredete és fejlődése. (Bp., 1942.) Lásd még a helytörténeti monográfiákban a jogi szervezetre vonatkozó részeket. V. VÁROSKÉPEK ÉS VÁROSALAPRAJZOK E fejezet mondanivalói nem annyira a várostörténet, mint inkább a várostudomány-városépítészet és urbanisztika határán mozognak. Az első világháború előtt fel sem vetődött az alaprajzkutatás kérdése, és a városkép vizsgálata is csak gyerekcipőben járt. A kiegyezéskorabeli, a milleneumi és a következő évek monográfiái a városképet illetőleg beérték többkevesebb topográfiai tájékoztatással. A külföldi irodalomban számos alapvető munka tárgyalja a városalaprajz kérdését. így például GantnerJoseph: Grundformen der Europäischen Stadt. (Wien, 1928.) Schlüter Ottó: Über den Grundriss der Städte. (Berlin, 1899.) Uhlemann Walther: Stand und Aufgaben der Stadtplanforschung für die Geschichte des Städtewesens. (Stuttgart, 1931.) Igen tanulságos és egy hazai alaprajzatlasz összeállításához is mintául szolgálhat. Meier Paul Jonas: Niedersächsische Städteatlas. (Hannover, 1928.) Hasznosan értékesítették földrajzi munkáikban a városalaprajzokat Prinz Gyula: Budapest földrajza (Európa városai, Magyar Földrajz, Bp., é. n.) és Mendöl Tibor: Die Stadt in Karpatenbecken. (Bp., 1943.) A magyar városépítés történetét összefoglaló, vagy annak egy-egy korszakát tárgyaló számos művet sorolhatunk fel. így Paulovics István: Savaria—Szombathely topográfiája. (Szombathely, 1943.) Bierbauer (Borbíró) Virgil: A magyar építészet története. (Bp., 1937.) (Jő. A múlt és a közelmúlt magyar városépítése. (Építészet, 1941., 3...3. sz.) Perényi Imre: A városépítés története. (Bp., 1961.) Uő. A szocialista város. (Bp., 1952.) Rados Jenő: Magyar építészettörténet. (Bp., 1966.) Preisich Gábor: Budapest városépítés története I—ill. (Bp., 1969.) Gerö László: Magyar városképek. (Bp., 1952.) Uő. Magyarországi városépítészet. (Bp., 1955.) Uő. Magyar várak. (Bp., 1968.) Granasztói Pál: A magyar városépítészet sajátosságai. (Településtudományi Közlemények, 1955., 7. sz.) Uő. Városok a múltban és a jövőben. (Bp., 1942.) Uő. és Pogány Frigyes: Városépítészet. (Tel. Tud. Közi., 1955.) Zádor I.—Rados J.: A klasszicizmus építészete Magyarországon. (Bp., 1943.) Granasztói Pál: A renaissance és barokk kor városépítési teoretikusai. (Tel. Tud. Közi., 1953.) Gerö László: Az építészeti stílusok. (Bp., 1959.) Balogh Jolán: A magyar reneszánsz építészet. (Bp., 1963.) Városképi jelentőségű művek: Genthon István: Magyarország műemlékei. (Bp., 1926.) Gerö László: Eger műemlékei. (Bp., 1953.) Mendöl Tibor: Az alföldi városok morfológiája. (Debrecen, 1936.) Győrffy István: Az alföldi kertes városok. (Bp., 1926.) A török hódoltság korabeli város képéről szemléltető leírást nyújtanak Evlia Cselebi török utazó személyes benyomásokon alapuló feljegyzései, továbbá az 1663-ban Magyarországon átutazó Ottendorf Henrik képes útleírása. Szövegét kiadta és magyarra fordította Hermann Egyed. (Pécs, 1943.) A felszabadulás után, főleg az 50-es évektől kezdve kiállításban és tartalomban is értékes művekkel gazdagodott az urbanisztikai irodalom. A Műszaki Könyvkiadó és a Képzőművészeti Alap: Városképek—Műemlékek c. sorozatában jelent meg: Korompay György: Veszprém. (Bp., 1956.) Dercsényi Dezső—Pogány Frigyes—Szentkirályi Zoltán: Pécs. (Bp., 1966.) Gerö László— Sedlmayr János: Pápa. (Bp., 1959.) Csatkay Endre:
