Eperjessy Kálmán: Városaink múltja és jelene (Budapest, 1971)
Irodalmi tájékoztató
294 ill. NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM A polgári társadalom kialakulásának körülményeit és egyben a társadalmi fejlődés első korszakát Mályusz Elemér világította meg: „Geschichte des Bürgertums in Ungarn”. (Vierteljahrschrift f. Sozial und Wirtschaftsgeschichte 1927—28.) Alapvető megállapításokat tartalmaz Léderer Emmának a magyar iparfejlődés kezdeteit tárgyaló tanulmánya: A legrégibb magyar iparososztály kialakulása. (Századok, 1928.) Figyelmet érdemel Makkal László: Társadalom és nemzetiség a középkori Kolozsvárott, (Kolozsvár, 1943.) Sajnos az elmúlt korszakok várostörténeti kutatása nem tartotta a társadalmi fejlődés vizsgálatát sem főfeladatának. Ezért városaink társadalomrajzának áttekintéséhez a szükséges irodalommal nem rendelkezünk. Alig néhány művet sorolhatunk fel, amely a társadalmi fejlődéssel is foglalkozik. Azoknak is javarésze a felszabadulás utáni időből való. A régebbiek között: Majlát Jolán: Nagykőrös gazdaság és társadalomtörténete a XVIII. század elejéig. (Bp., 1943.) Erdei Ferenc: Futóhomok. A Duna-Tiszaköz földje és népe. Kecskemét. (Bp. é. n.) Uő. A makói parasztság társadalomrajza. (Makó, 1934.) Darvas József: A legnagyobb magyar falu (Orosháza). Bp. é. n. Kerekes György: Polgári társadalmunk a XVII. században. (Kassa, 1940.) A felszabadulás után jelentek meg: Orosz István: A hegyaljai mezővárosok társadalma. (Bp., 1960. Hársfalvi Péter: Nemesek és parasztok Nyíregyháza társadalmában. Rdcz István: A hajdúk a XVII. században. (Debrecen, 1969.) Balog István: Egy cívisváros társadalma. (Debrecen, 1947.) Zoltai Lajos: Vázlatok a debreceni régi polgár házatájáról (Debrecen.) A bányatársadalomra Paulinyi Oszkár: Tulajdon és társadalom a Garam vidéki bányavárosokban. (Történeti Szemle, 1962.) A korai és a későbbi feudalizmuskori társadalomra Székely György: Le développement des bourgs hongrois a l’epoque du feodalisme florissant tardif. (Bp., 1963.) Továbbá Mályusz Elemér: A magyarországi polgárság a francia forradalom korában. (Bécsi Magyar Történeti Intézet Évkönyve. I. évf.) Rézler Gyula: A magyar nagyipari munkásság kialakulása 1867—1914. (Bp., 1945.) Hanák Péter: Vázlatok a századelő magyar társadalmáról. (Történeti Szemle, 1962.) A hódmezővásárhelyi és szegedi ipari munkásmozgalomra Gaál Endre: A Hódmezővásárhelyi munkásmozgalom története 1917—1919. március 21. (Szeged, 1961., Acta Historica Tomus Vili.) Uő. A szegedi ipari munkásság 1905—1906. évi szakszervezeti mozgalmának főbb kérdései. (Szeged, 1966., Acta Historica Tomus XXII.) Szelényi Iván, Konrád György: Az új lakótelepek szociológiai problémái (Bp. 1969.). Figyelmet érdemelnek még a Magyar Művelődéstörténet (I—V.) társadalmi fejezetei: Váczy Péter: Társadalmunk az Árpádok és Anjouk korában. (III. 173.) Szentpétery Imre: Nemesi és polgári életforma. (II. 309.) Istványi Géza: A 3 országrész társadalma. (III. 99.) Ember Győző: A barokk rendi társadalom. (IV. 137.) Hajnal István: Az osztálytársadalom. (V. 163.) További társadalmi vonatkozású adatokat egyes összefoglaló történeti és statisztikai műből meríthetünk. így például Thirring Gusztáv: Magyarország népessége II. József korában. (Bp. 1938.) Ránki György—Berend Iván: Die Struktur der ungarischen Gesellschaft nach dem ersten Weltkrieg. (Debrecen, 1965.) Sándor Vilmos— Hanák Péter: Magyarország története az abszolutizmus és dualizmus korában, 1840—1918. (Bp., 1967.) A népességre és nemzetiségre vonatkozólag a statisztikai kiadványokon kívül találhatók adatok a helytörténeti monográfiákban. Tanulságos Szabó István: A magyarság életrajza. (Bp.,
