Eperjessy Kálmán: Városaink múltja és jelene (Budapest, 1971)
VIII. Magyarország megyei és járási jogú városai
59. Szekszárd A Sió balpartján fekvő hét dombtól övezett kies fekvésű városka. A római korba visszanyúló település helyén a honfoglaló magyarok is megszálltak. Bencés monostorát I. Béla király építteti fel. Ennek romjain épült a későbbi történelmi nevezetességű vármegyeháza. Mohács után mint silány török palánk tengeti életét. A XVI. század végén pestis tizedeli meg lakosságát. A XVIII. században bortermelése révén újból felemelkedik és iparosodni kezd. A század végén már lélekszáma meghaladja az ötezret, és megyeszékhely lett. Ma járási jogú város. Tolna megye és a szekszárdi járás székhelye. Területe a felszabadulás után Öcsény község határának jelentékeny részével (3755 kát. hold) gyarapodva 16 675 kát. holdra növekedett. Népessége 1967-ben 23 000 fő volt. A varos lakosságából 15% él külterületen. A vasúti fővonal nem érinti, de a 6. sz. országos közút megközelíti. Összeköttetése a fővárossal kielégítő. Ipara jelentéktelen. Annál számottevőbb nagymúltú szőlőgazdasága. Közigazgatási határából a szőlő 14%-ot foglal el. A mezőgazdasági termelés értékének több mint egynegyedét a szőlő- és bortermelés képezi. A Tolna megyei kiskereskedelmi hálózat irányítását Szekszárdról végzik. 1961 óta Szekszárdon Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum működik. Három középiskolája van: Gimnázium, mezőgazdasági és közgazdasági technikum. Hasznos kultúrmunkát végez a Béri Balogh Adóm Múzeum. A város a századfordulótól a felszabadulásig lassan fejlődött. Terjeszkedését nyugat felől a hegyes terület, kelet felől pedig a talajvíz akadályozza. 1965-től kezdve a város központjának nagyszabású átépítésével az építkezés meggyorsult. A vasútállomás közelében 3...4 szintes épületekből álló új lakótelep keletkezett. A lakosság vízellátását a város vízműve csak részben biztosítja. A település nagyobb része csatornázatlan. Ellátókörzeti népessége 93 000 fő. Irodalom: Szekszárd rt. város szabályrendeletei. Uo. 1914. 272. p. Vendel István: Szekszárd megyei város monográfiája. (Szekszárd, 1941.) 268
