Eperjessy Kálmán: Városaink múltja és jelene (Budapest, 1971)

VIII. Magyarország megyei és járási jogú városai

Szeged lakosságához képest kicsiny mezőgazdasági területtel rendelkezik. Mezőgazdasági termékei közül országos, sőt világhírű a szegedi édesnemes paprika. A paprikatermelő körzet (kb. 5800 kát. hold) az ország fűszerpaprika-termelésének kb. egyharmadát adja.

Természetes víziútja a Tisza révén élénk kereskedelmi csomópont volt. A dél felé irányuló forgalom lebonyolításában mindig jelentős volt. A dél-magyarországi megyék ruházati és egyéb cikkekkel való ellátását szegedi székhellyel rendelkező nagykereskedelmi vállalatok végzik.

Régi iskolaváros. Már az egyetem alapítása előtt a Délvidék kulturális központja volt. Orvosi, Társadalom- és Természettudományi Egyeteme van, azonkívül Tanárképző és Hittudományi Főiskolája. Középiskolái gimnáziumi és technikumi tagozatúak. 1856 óta állandó színháza van. A Szegedi Nemzeti Színház mellett Kamaraszínház is működik. Színházi kultúráját külföldön is híressé teszik a Szegedi Szabadtéri Játékok. Zenegimnáziuma és zenei szakiskolája is van. 1896-ban épült kultúrpalotájában van elhelyezve a Somogyi Könyvtár és Móra Ferenc Múzeum. Két napilapja van: a Csongrád megyei Hírlap és a Délmagyarország. Folyóirata a Tiszatáj.

A legjobban kiépített egészségügyi hálózattal rendelkezik. A kórház és rendelőintézet ellátókörzetébe 211 000 főnyi lakosság tartozik.

Régi városképében különálló részek voltak: a Vár, Palánk, Alsó- és Felsőváros. Az árvíz után újjáépített város alaprajzi szerkezete a körutas és sugárutas településű városokéhoz hasonló. Az ősi városmagot félkör alakú kiskörút (Lenin körút), azonkívül egy másik, jóval nagyobb, ún. nagykörút veszi körül. A körutakat sugárutak szelik át. A kultúrpalotát 1896-ban építették. A Fogadalmi templom építését 1930-ban fejezték be. A Dóm téren egyetemi intézmények és kollégiumok nyertek elhelyezést. A megyi jogú városok közt Szegeden a legnagyobb (14%) az emeletes házak száma. A Móra téri új lakótelepen és az újszegedi Odessza lakótelepen 3...4 szintes lakóházak épülték. Az újszegedi építkezések, biológiai kutatóközpont legújabb jelei a város fejlődésének. A város vízellátását két nagy és négy kisvízmű szolgálja. A városnak zöld területekkel való ellátottsága kedvező (8%).

Szeged Budapest után az ország legrendezettebb városa, ahol a lakóházak kevés kivétellel általában jól közművesítettek. Ellátókörzeti népessége 197 000 fő.

Irodalom: Reizner János: Szeged története 4. k. Uo. 1899—1900.

Bálint Sándor: Szegedi szótár I—II. k. Bp., 1957. Uő.: Szeged városa. Bp., 1959.

Oltvai Ferenc: Szeged múltja írott emlékekben. Szeged, 1968. Aldobolyi Nagy Miklós, Szeged földrajzi energiái és a város hatásterülete. (Szeged, 1957.)

267