Eperjessy Kálmán: Városaink múltja és jelene (Budapest, 1971)
VIII. Magyarország megyei és járási jogú városai
30. Kiskunfélegyháza A Duna-Tisza közén, a Kiskun-földön fekszik. A XIII. század végén már virágzó település. Mohács után lakosságát lemészárolja a török, Puszta Félegyháza néven szerepel. Határát kecskeméti polgárok veszik bérbe legelőnek. A török kiűzése után a XVIII. században kezd újból benépesülni. Lélekszáma ugrásszerűen emelkedik. Kifizeti a megváltás (redempció) költségeit. 1753-ban a Kiskun-kerület bírósági székhelye lesz, 1773-ban pedig mezővárosi rangot nyer. Kiskunfélegyháza járási jogú város, járásszékhely. Területéből alakult tanyaközpontból községgé 1952-ben Petőfiszállás. Jelenleg 44 536 kát. hold területű. Lélekszáma 1967 elején 33 000 fő. Lakosainak közel egyharmada külterületen él. Közlekedési helyzete kedvező. Budapest— Szeged, Baja—Szolnok—Szentes felé van vasúti vonala. Iparosítása a felszabadulás után vett lendületet. Az ipari dolgozóknak több mint felét a nehézipar, főleg a gépgyártás foglalkoztatja. Határa 90%-ban mezőgazdasági művelés alatt áll. A szántóföldi termelésben az egyoldalú gabonatermelés a jellemző. Jelentős a homoki szőlőtermés. Már a múlt század végén gimnáziuma és tanítóképző intézete volt. Jelenleg három gimnáziuma, mezőgazdasági és közgazdasági technikuma működik. A hajdani kun főkapitányság épületében van a Kiskun Múzeum, amely gazdag bűn- és börtönügyi gyűjteménnyel rendelkezik. A Városi Kórház és rendelőintézet ellátókörzetébe 77 000 főnyi lakosság tartozik. Városképe a mezőgazdasági termelés jegyét viseli magán. Lakóházainak több mint fele külterületen fekszik. Kis belterületén többszintes épületek váltakoznak zártsorú földszintes lakóházakkal. A gazdaportás falusi övezet lakásainak több mint fele vertföldes padozatú. Nagyobb összefüggő zöldterület nincs. A városképet az utcai fasorok és gondozott virágszegélyek élénkítik. A város átlagos ellátókörzeti népessége mintegy 74 000 fő. Irodalom: Szerelemhegyi T.: Kiskunfélegyháza város monográfiája. (Nagykőrös, 1882. 314. p.) 233
