Eperjessy Kálmán: Városaink múltja és jelene (Budapest, 1971)
VIII. Magyarország megyei és járási jogú városai
29. Keszthely A Balaton-vidék jelentős várostelepülése volt 1968-ig. Már a római korban lakott hely volt. A háború viharai többször megpróbálták, de mindannyiszor visszatért belé az élet. A török után, a Rákóczi szabadságharc alatt újból hadszíntér lett. A XVII. században a Festetichek lettek a város földesurai. 1954-ben járási jogú várossá lett. Területi kiterjedése 12 643 kát. hold. Ennek 26%-a földadó alá nem eső terület, amiből nagy hányadot tesz ki a Balaton felszíne. A város lakossága 1967 elején 17 000 volt. Összeköttetése a fővárossal jó. Ipara alig van. Határának csak kis hányada (23%) szántó. Jelentős arányú a rét és az erdő is (19—19%). A nádas a terület 6%-át teszi, fontos szerepe van a balatoni nádgazdálkodásban. A szántóföldi gazdálkodásnak városellátó jellege van. A piaci vonzáskörzetébe tartozó községek elsősorban zöldség- és gyümölcsfélékkel járulnak hozzá a város lakossága és az üdülővendégek ellátásához. A város a Dunántúl régi kultúrközpontja. 1793-ban alapított Helikon könyvtára és a Georgikon — Európa legelső mezőgazdasági főiskolája — tették híressé. A Georgikon utóda a mai Agrártudományi Főiskola. Ezen kívül felsőfokú mezőgazdasági technikuma is van. Gimnáziumát 1772-ben alapították. A Balatoni Múzeum a balatoni élet emlékeinek legnagyobb gyűjteménye. A Balatoni képtár egészíti ki változatos anyagát. Keszthely már a XIX. század elején kulturális és irodalmi központtá vált az ún. „Helikon ünnepségek” révén. Városképe harmonikus. Műemlék épületekben bővelkedő. Legkiemelkedőbb épülete a barokk stílusú Festetich-kastély. A Georgikon a XVIII. században barokk-copf stílusban épült. A Balatoni Múzeum palotája neobarokk épület. A műemlékek egyrésze a városközpontban található. Ugyanitt vannak az emeletes lakóházak és középületek. Az üdülő-övezet a Balatonparttal együtt a város belterületének jelentékeny részét magába foglalja. Keszthely műemlékeivel, kertes családiházaival, falusias részeivel városképi és közművesítési szempontból a közepesen fejlett városok közé tartozik. Átlagos ellátókörzete 44 000 főnyi. Irodalom: BontyJ.: Keszthely város monográfiája. (Uo. 1896. 490. p.) Koppány—Péczely—Sági: Keszthely. (Bpest., 1962.) 232
