Eperjessy Kálmán: Városaink múltja és jelene (Budapest, 1971)

VIII. Magyarország megyei és járási jogú városai

Technikum működik területén. Hat középiskolájából 3 gimnázium, 2 közgazdasági és 1 mezőgazdasági technikum. A közelmúltban zenei gimnázium is létesült. A Kecskeméti Katona József Színház vidéken is tart előadásokat. Itt adják ki a Petőfi Népe c. napilapot. A Katona József Múzeum jelentős régészeti gyűjteménnyel rendelkezik. A városnak 16 000 férőhelyes sportstadionja is van.

A század eleje, különösen a földrengés óta erőteljesen fejlődő város. Az épületállomány 1910-től 1945-ig megkétszereződött. A második világháborúban szenvedett károsodást kiheverte. 1949 óta az emeletes házak száma több mint háromszorosára nőtt. A felszabadulást követő 15 évben 3800 lakás épült. A nagyarányú építkezések következtében kezd megváltozni

a régi mezőváros képe. A városközponton és az új lakótelepeken kívül azonban Kecskemét még falusias beépítésű, alig közművesített város, és nagy tanyavilága is van. A város belterületének 15%-a gondozott zöldterület.

A város átlagos ellátókörzeti népessége 152 000 fő. Vonzáskörzetének alakulását Cegléd, Nagykőrös és Kiskunfélegyháza közelsége befolyásolja.

Irodalom: Hornyik János: Kecskemét város története 1—4. k. (Uo. 1860—1865.)

Uő. Kecskemét gazdasági fejlődésének története. Uo. 1927. 130. p.

Lettrich Edit: Kecskemét és tanyavilága. Bp., 1968. (Földrajzi tanulmányok. 9.)

Erdei Ferenc: Futóhomok. (Bp., 1957.)

231