Eperjessy Kálmán: Városaink múltja és jelene (Budapest, 1971)
VIII. Magyarország megyei és járási jogú városai
28. Kecskemét 230 Kezdetben királynői birtok volt, majd Kecskemétszék néven az egykori hét kunszék egyike. Termelőerői folytán korán mezővárosi sorba jutott. A török korban, mint szultáni város, viszonylagos nyugalmat élvezett. A környéken elpusztult falvak határával és népével gyarapodva virágzó állattenyésztést és marhakereskedelmet folytatott. A török kiűzésével a szilaj állattartás visszaszorul, hogy helyet adjon a belterjesebb gazdálkodásnak. A XIX. században a város fölös népe kiköltözik a határra. Meghódítja a sziket és homokot a szőlő- és gyümölcstermelés számára. Az 1911 -es földrengés súlyosan megpróbálja, de lehetővé teszi városképének korszerűbb átalakítását. Kecskemét az 1950-i területi rendezés során Bács-Kiskun megye és a kecskeméti járás székhelye lett. Járási jogú város. Megyényi határából (163 237 kát. hold) az 1950—1954. években 9 tanyaközpontot községgé alakítottak. Az ezzel járó területi csökkenés ellenére is határa még mindig 45 860 kát. hold. A város lakossága 1967 elején 76 000 fő volt. A külterületi népesség száma itt a legnagyobb: 31%. Közlekedési viszonyai elég jók. A fővárossal közvetlen vasúti összeköttetése van. Keresztülvezet rajta a London—Isztambul transzkontinentális autóút. Az ország egyik legjelentősebb élelmiszeripari városa. Az élelmiszeripar a dolgozók 48%-át foglalkoztatja. Legnagyobb üzeme a Kecskeméti Konzervgyár. Az élelmiszeripar után a gépipar jelentős. Kecskemét ma már nem tipikusan mezőgazdasági jellegű város. A Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézeten kívül a városban székelnek a megyei állami gazdaságok és gépállomások igazgatóságai. A művelési ágak közt a szántóföld az uralkodó (60%), a szőlő 13%. Az intenzív gyümölcs-, szőlő- és zöldségtermesztésnek nagy része van a lakosság megélhetésében. A mezőgazdaság majdnem annyi embert tart el, mint az ipar. A város nagykereskedelmi irányító szerepe Bács-Kiskun és Szolnok megye területére terjed ki. A piaci felhozatal értéke kétszerese a megyeszékhelyek átlagos piaci felhozatalának. A piac legfontosabb termékei a zöldség, gyümölcs, baromfi. Régi iskolaváros. 1959 óta Felsőfokú Óvónőképző, Felsőfokú Gyümölcs- és Szőlőtermelési Technikum és 1964 óta Felsőfokú Gépipari
