Eperjessy Kálmán: Városaink múltja és jelene (Budapest, 1971)
VIII. Magyarország megyei és járási jogú városai
26. Karcag Járási jogú város, nem járásszékhely. A Nagykunság népművészetének központja. A Nagykun Kerület egykori székhelye, ahol a kun kapitányok székeltek. A török korszakban csaknem teljesen eltűnt a föld színéről. Folytonossága évtizedeken keresztül szünetelt. A régi város a mostanitól 3 km-rel délebbre feküdt. Területe 67 246 kát. hold. Sorrendben a harmadik legnagyobb területű városunk. Lakosainak száma 1967-ben 24 000 volt. Ennek egyötöde él lakott külterületen, köztük az üdülőhely jellegű Berekfürdőn. A Budapest—Debrecen főútvonal mellett fekszik. Mind a fővárossal, mind a megyeszékhellyel, Szolnokkal közvetlen kapcsolata van. Ipara jelentéktelen. A gépipart a Szerelő és Gépjavító Ktsz, az építőanyagipart a Karcagi Üveggyár képviseli. A karcagi malmok a Nagykunság gabonáját őrlik. Mezőgazdasági jellegű város. Területének kétharmadát szántók foglalják el. Tekintélyes legelőterülete is (18,5%) van. Számottevő a rizstermelés, a cukorrépa és napraforgó termelés is. Legelői révén a juhtartás mértéke országosan kimagasló. 1961-ben Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum létesült, azon kívül régen fennálló gimnáziuma és középfokú mezőgazdasági technikuma van. A Győrffy István Múzeumnak értékes helytörténeti anyaga, továbbá kun és jászsági népművészeti gyűjteménye van. A Városi Kórház ellátókörzetének népessége 95 000 fő. Karcag széles határú, nagy belterületű, de csekély városias maggal bíró agrárváros. Központjában zárt beépítésű, többnyire földszintes épületekkel. Az emeletes lakóházak aránya alacsony. A közműhálózat a legutóbbi évekig lényegesen nem fejlődött. Az ■ elválasztó rendszerű csatornahálózat építése folyamatban van. A város belterületén egy nagyobb kiterjedésű gondozott park található. Az utcákat fasorok és a főútvonalakat virágszegélyek övezik. Városkép és közművesítettség szempontjából ma még a gyengébben fejlett városok közé tartozik. Átlagos ellátókörzeti népességének száma 66 000 fő. Irodalom: Daróczy E.: Karcag város egyetemes leírása. Uo. 1890. Karcag városképi és műemléki vizsgálata. (Bp., 1952. Kézirat gyanánt.) 228
