Eperjessy Kálmán: Városaink múltja és jelene (Budapest, 1971)

VIII. Magyarország megyei és járási jogú városai

1969-ben lett járási jogú város. A korai Árpádkorba nyúlik vissza eredete. Gyepűfalu jellege révén forgalmas vásárhely. A Kis-Rába mellett emelkedő vára nemcsak katonai feladatokat rótt rá, hanem egy nagy terület gazdasági központja is volt. Élénk gabona- és marhakereskedelmet folytatott. A XV. század elején a Kanizsaiak voltak a földesurai. 1558-ban Nádasdy Tamás, 1681 óta az Esterházyak birtokolták. A Rákóczi szabadságharc idején II. Rákóczi Ferenc kezére került.

Városiasodása a XIX. század vége óta vett nagyobb lendületet, mezőgazdasági ipara (szeszgyár, bőrgyár, húsgyár, malomipar) révén. A felszabadulás után új ipari üzemekkel gazdagodott.

Területe 16 568 kát. hold. Lakossága (1967) 11 000.

Irodalom: Vámos F. — Radnótii.: Kapuvár múltja, jelene és jövője. Bp., 1928. 45. p.

RadosJenő—Péczely Béla: Kapuvár, Fertőd és környéke. (Bp., 1954. Kézirat gyanánt.)

227

15