Eperjessy Kálmán: Városaink múltja és jelene (Budapest, 1971)
VIII. Magyarország megyei és járási jogú városai
226 24. Kaposvár Hét dombon épült a Kapos völgyében. Kedvező fekvése korán megnyitotta előtte a fejlődés útját, de a háborús megpróbáltatásoktól sem kímélte meg. Középkori vára a XIV—XV. században többször cserélt gazdát. A török korban állandó harcok színhelye volt. Csak a XVIII. század végén kezd előrelendülni, amikor uradalmi központból megyeszékhellyé lesz. Városképi fejlődése a XIX. század közepén indul meg az ipar megtelepedésével és újabb lendülethez jut a vasút kiépítésével. Kaposvár ma Somogy megye és a kaposvári járás székhelye. 1950-ben egyesült a város Kaposszentjakab községgel. Járási jogú város. Területe 7643 kát. hold. A város lakosságszáma 1967-ben 52 000. Ennek csupán 3%-a él külterületen. Közlekedése kedvező. Fontos vasúti és közúti csomópont. A város népességének közel kétötöde él iparból és építőiparból. A felszabadulásig telepített fontosabb üzemei: cukorgyár, gőzmalmok, cementárugyár, vaj- és ecetgyár. A Kaposvári Textilművek 2200 főt alkalmaz, a Kaposvári Cukorgyár az ország cukoripari dolgozóinak 10%-át foglalkoztatja. Határából az erdő, ill. nem művelt terület kb. egyharmad részt foglal el. A többi mezőgazdasági művelés alatt áll. A termelés jellegét a városellátás adja meg. Jelentős arányú burgonya- és zöldségtermesztés folyik. A város a megyei állami gazdaságok és a Közép-Somogy Erdőgazdaság székhelye. Nagykereskedelmi áruellátási funkcióját az oda telepített három nagykereskedelmi vállalaton keresztül gyakorolja. 85 község kiskereskedelmi vonzásközpontja. Két felsőfokú oktatási intézménye van: a Felsőfokú Tanítóképző, és a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum. Ezen kívül 6 középiskolája és 4 szakmunkásképző intézete működik. A Csiky Gergely Színház félévszázada áll fenn. A Rippl-Rónai József Múzeum régészeti és várostörténeti anyagán kívül értékes pásztorművészeti gyűjteménnyel rendelkezik. Megyei Kórháza Somogy megye községeinek nagy részére vonzást gyakorol. Az ellátókörzetébe tartozó népesség száma 290 000 fő. A lakóépületek közel 80%-a 1900 óta létesült. 1900-tól 1960-ig a város épületállománya csaknem háromszorosára emelkedett. A városiasodást kedvezően befolyásolta a lakások közművesítése. A város belterületén két nagyobb összefüggő zöldterület (park) van. Kaposvár intézményein és árutermelő szerepén keresztül az országnak is egyik jelentős centruma. Átlagos ellátókörzeti népessége 204 000 fő. Irodalom: Bereczk S.: Kaposvár rt. város története és fejlődése 1425—1925. Bp., 1958. 198. o. Zádor Mihály: Kaposvár. (Bp., 1964.)
