Eperjessy Kálmán: Városaink múltja és jelene (Budapest, 1971)

VIII. Magyarország megyei és járási jogú városai

13. Gödöllő

1966. ápr. 1. óta járási jogú város. Területe 10 756 kát. hold. Lakossága (1966) 21 410. A török hódoltság után a Grassalkovich család birtoka. Mint mezőváros a Grassalkovich uradalom központja lett. Értékes műemléke a négy kis őrtoronnyal ellátott hajdani Grassalkovichkastély. A XVIII. századi magyar barokk építészet egyik legszebb alkotása. Udvarán klasszicizáló kupolás pálmaház áll. Gondozott konyhakertje volt és külön kőfallal kerített vadaskertje. A XIX. században ipara, kereskedelme lassan bontakozott. Magán viselte a főváros közelségét.

A felszabadulás után gyorsan fejlődött. Közlekedése igen kedvező. A Mezőgazdasági Egyetem székhelye. Kiemelkedő épülete még a vasútvonal mellett a Kisállattenyésztő Kutató Intézet, amely ellátja az országot tenyészbaromfival és tenyésztojással. Szép környezetben áll az 1951-ben épült Ganz Árammérő Készülékek Gyára.

Irodalom: Nagyjúlia: Gödöllő emberföldrajzi leírása. (Szeged, 1927.)

Wellmann Imre: A gödöllői Grassalkovich uradalom gazdálkodása. (Bp., 1933.)

214