Eperjessy Kálmán: Városaink múltja és jelene (Budapest, 1971)

VI. Városaink elnevezése, utca- és dűlőnevei

172

jához. Az utcanév régebbi változatai kapcsolatban állanak a város múltjának egy-egy korszakával. A rendszeres utcahálózat kialakulása előtt utcanevek nem voltak. Az első utcanevek a város kialakulásának csak egy bizonyos szakaszában jelentkeznek. Ezek az elnevezések nem voltak mai értelemben vett utcanevek, hanem csak bizonyos tájékozódásra alkalmas megjelölések, mint pl.: az Árkon, Árokháton (Szeged); Megygyesalja (Miskolc); a Vendégfogadónál (Ráckeve) Gátoldal (Szoboszló); Ároksor (Kőszeg); Fossatum-Vízárok (Eperjes); Hinter der Kirchen — A templom mögött (Körmöcbánya), Bei der Mühle — A malomnál (Nagyszeben) stb.

A legrégibb utcanevek a kezdetleges városképre vonatkoznak és az utcák fekvésével, alakjával, irányával és az első középületek megjelölésével kapcsolatosak. Ilyen utcanevek: Fő, Kis, O, Új, Alsó, Felső, Középső, Hátulsó, Külső, Derék, Kerek, Szűk, Hosszú utca, Templom utca, Iskola utca, amelyeknek német megfelelői: Niedere, Obere, Hintere, Mittlere Gasse stb. Majd következnek a városok további bontakozása során az ilyen utcanevek: Kereszt, Oldal, Rövid, Kör, Sarok, Könyök, Lejtő, Szeglet, Szabad, Széles, Zsinór, Kiskar, Nagykar, Gatya, Köldök, Hold utca stb. A Kereszt utcák a kereszt alakjáról vagy az utcán levő kereszttől kapták a nevüket. A debreceni Szeglet utca a Nap utca felé képezett szegletről; a Hold utcák pedig a félhold alakról. A Kiskar, Nagykar, Gatya, Köldök és hasonló utcanevek népi megfigyelésből származnak és számos városban előfordulnak.

A területileg terjeszkedő városkép korán megjelenő utcanevei közé sorolhatjuk a természetből, határrészekről, erdőről, hegyről, folyóról, vízről, patakról, tóról és a rajtuk levő építményekről vett utcaneveket. Ilyenek: Hegy, Kút, Víz, Ér, Tó, Folyó, Patak, Sziget, Töltés, Part, Rév, Mocsár utca stb. Előfordulnak ezek

az utcanevek ilyen összetételben is: Vereshíd utca (Miskolc), Sóskút utca (Torda), Halastó utca (Sárvár). Folyómenti városainkban általánosak a helységet átszelő folyóról vett utcanevek, mint pl.: Duna u., Tisza u., Maros u., Körösvég u„ Szinvaszeg u. stb. A Homok utca a legelső középkori utcanevek között szerepel, pl. Debrecen (1395), Sopron (1399). Csaknem általános városainkban a Sáros utca elnevezés, sőt előfordul a Pocsolya utca is (Pápa), bizonyságául annak, hogy az utcaburkolat sok helyen még igen kezdetleges állapotban volt. A Sáros utcákkal szemben rangjelzőnek tekinthetők a Köves utcák, Deszkás utcák és Tégla utcák.

Fallal körülvett városainkban korán megjelennek és a várjelleg megszűnése után is sokáig fennmaradnak az erődítéssel és várbeli élettel kapcsolatos utcanevek: Vár, Város, Óvár, Öregvár, Várköz, Várfok, Vártelek, Váralja, Ostrom, Palánk, Bástya, Sánc, Árok utca stb. Utcaelnevezés alapját képezték a városkapuk is, amelyek gyakran a földrajzi fekvést is feltüntették. Ezt látjuk pl. Pécs, Győr, Miskolc ilyen utcáinál. Szabadkának mind a hét kapuja egy-egy utca nevét viseli.

Gyakori utcanév az irányt jelölő, a szomszédos falvakba és városokba vezető utakról való elnevezés. Egernek már a XV. században van Hatvan, Kolozsvárnak Szeben utcája. Szegeden 1552-ben előfordul a Budai utca, Debrecenben 1564-ben a Cegléd utca. Nagykőrösnek ma is minden kifelé vezető utcája a szomszédos városok nevét viseli. Kecskemét XIX. századeleji térképén öt irányt jelölő utcát találunk: Csongrádi, Szolnoki, Körösi, Budai, és Halasi utca. Irányt jelölő utcanevek Budapesten a Hatvani, Kerepesi, Visegrádi, Szentendrei utca stb. Ilyen praktikus és helyes utcaelnevezése Győrnek a Fehérvári, Szegednek a Gyevi, Kolozsvárnak a Házsongárdi, Munkácsnak a Beregszászi, Bártfának az Eperjesi, Szabadkának a Zentai, Nagy-