Eperjessy Kálmán: Városaink múltja és jelene (Budapest, 1971)
VI. Városaink elnevezése, utca- és dűlőnevei
VI. VÁROSAINK ELNEVEZÉSE, UTCA- ÉS DŰLŐNEVEI A várostörténeti kutatásban sok tanulságot nyújtanak a helynevek. A helynevek sorában a város neve (elnevezése), az utcák és terek elnevezése és a dűlőnevek érdemelnek különösebb figyelmet. A város elnevezése, akárcsak a legkisebb falué is, felvilágosítást nyújthat a hely alapításáról, földrajzi fekvéséről, történetének egyes szakaszairól, politikai-, gazdasági-, társadalmi fejlődéséről, a lakosság foglalkozásáról, nemzetiségi összetételéről, művelődési viszonyairól. A város neve és elnevezésének változásai sok esetben tájékoztatnak a város rangjáról, jogi életéről, földesurához való viszonyáról, az országos történelemben való szerepéről stb. Városaink elnevezésének tanulmányozása arra mutat, hogy a legtöbb városneve hosszú fejlődés, számos változás és többszöri módosulás után jutott el mai formájához. A város elnevezése tükrözi a politikai és gazdasági változásokat is. A városnév állandósulása egy magasabb fejlődési fokot, bizonyos nyugalmi állapotot, befejezettséget, egy korszak lezárulását jelöli. A városnév változásai a város életében egy-egy új korszakra, új környezetre, a viszonyok megváltozására utalnak. Pl. a -falva végződésű települések várossá emelkedésük során nevüket is -városra változtatják. Előfordul, hogy a -falva szó nem alakul át várossá, hanem elmarad (pl. Makófalva—Makó). Városaink elnevezésében gyakori a személy- 1 68 névi névadás. Emellett vagy ezzel kapcsolatban a -vár, -piac és -vásárhely jelleg is hangsúlyhoz jut. De feltünteti a városnév elég sűrűn a földrajzi fekvést és természeti viszonyokat is, valamint a bányaművelés és a nemzetiségi kapcsolatokat. A városfejlődés későbbi korszakaiban sűrűn fellépő összetett helynév különböző várostörténeti körülményekre, egy-egy pusztulás utáni újjáépülésre, a földesúr személyének változására, új népelemek megjelenésére stb. utal. Pl. Törökszentmiklós, Sátoraljaújhely, Balassagyarmat, Kiskunfélegyháza stb. Sátoraljaújhely őse a tatárjáráskor elpusztult Sátorhalma nevű falu volt, amelynek lakói a Sátor-hegy alatt építették fel új lakóhelyüket. Innen a mai elnevezés. Balassagyarmat korábbi ipolygyarmat, illetve Nagygyarmat neve akkor változott meg, amidőn annak királyi adományképpen a Balassa-család lett a birtokosa. A személynévi elnevezés kétségtelenül történelmi személlyel, legtöbb esetben a város alapítójával vagy földesurával kapcsolatos. Pl. Szolnok város neve a megye hasonló nevű ispánjától, Szolnoktól származik. Ugyanilyen eredetre mutat Csanád, Gyula, Veszprém, Pápa, Kolozs, Miskolc, Szabolcs, Solt, Pozsony, Sopron, Arad, Makó stb. neve. Pápa belterületének egy részét Bellerszegh nevű falu alkotta. Az egész település akkor veszi fel a Pápa nevet, amidőn Bellerszegh a Pápai-család birtokát képező Pápa faluval összeépül. Miskolc a Borstól származó Miskolc nemzetségről kapta nevét. Bors ispánról nevezik a megyét Borsodnak.
