Eperjessy Kálmán: Városaink múltja és jelene (Budapest, 1971)

VI. Városaink elnevezése, utca- és dűlőnevei

Újabban megállapítást nyer, hogy személynévi eredetű Kassa és Lőcse neve is. A személynévi városnevek sorában egyaránt vannak magyar eredetűek és más nemzetiségiek. A nem magyar személynevek is magyar helynévadáshoz szolgáltak. A személynévi eredetű városnevek a legkorábbiak közé tartoznak. A tatárjárás előtt volt szokásos az a névadási mód, hogy a személynév magában lett helynévvé.

Az összetett személynévi városnevek az alapító vagy a földesúr nevén kívül a város történetének egyéb körülményeire is utalnak. Gyulafehérvár az alapító nevét, a védelmi jelleget és a vár rangját is feltünteti. Csáktornya utótagja a várjellegre utal, az előtag pedig arra mutat, hogy a birtokos Csák-családról kapta nevét. Dombóvár helyén Vásáros Dombó község állott, amelyet birtokosa Dombai Pál erősített meg várral. A Kiskundorozsma helynév nemcsak a Kiskun településre utal, hanem az alapító Drusma vagy Durusma nevű földesúrra is. Arról is tudunk, hogy a várost a tatárjárás után néhány évtized múlva (1300 körül) Durusmai Bálint újból felépítette. Békéscsaba, Salgótarján, Törökbálint, Borosjenő, Szentendre, Túrkeve stb. városok neve szintén személy-, ill. törzs-névi eredetű. Kisszeben személynévi eredetű-neve (XIV. sz.) a szláv Cibinből ered. A szent előtagé elnevezések (Szentgotthárd, Szentgyörgy stb.) a templom védőszentjére utalnak. Ilyennek tartják pl. az újabb kutatások Pécs elnevezését templomának Szent Péter védőszentjéről. Pécsnek a szláv öt-ből való származása ellen sem lehet komoly érvet felhozni, mert a középkori Quinque Ecclesiae is ennek fordítása.

A földrajzi helynevek a földrajzi fekvéssel, a természeti viszonyokkal, a növény- és állatvilággal kapcsolatos vonatkozásokat őriznek. Erre utalnak többek között Cegléd, Eger, Eperjes, Medgyes, Szeged, Gyöngyös, Szeben, Szarvas,

Nagyszöllős stb. városnevek. Szarvas, régebbi nevén Szarvashalom, kétségtelenül a környékén sűrűn előforduló szarvasokról kapta nevét. A szarvas a város címerében is előfordul. Ehhez hasonló jelenségre mutat elnevezésében és címerében Kecskemétnél a kecske, Nagykőrösnél a kőrisfa, Nagyszöllősön a szőlő, Kiskunhalason a hal. Kecskemét első lakói kecsketenyésztéssel foglalkoztak. A mét járást jelent, amit a legelő elnevezésére is használnak (Kecskejárás, Tehénjárás stb.). Nagykőrös határában kéziratos térképek tanúsága szerint még a XVIII. században is kőriserdők voltak. Gyöngyös elnevezése egyes magyarázói szerint a Mátrában elterjedt tölgyfajta gyöngyszerű, apró terméséről származik. A név mások szerint az Aba család valamelyik Gyöngyös nevű nőtagjával hozható kapcsolatba, amely név az Aba nemzetség nőtagjai közt igen kedvelt volt. Cegléd neve régebbi magyarázatok szerint a „Szeglet”-ből származik. A nép valóban még a XVIII. században is „Szegletinek hívta. Újabban Pais Dezső bebizonyította, hogy a város neve a „cegle” vagy „cigié” nevű fűzfanévből és a-d helynévképzőből származik. Erre mutat, hogy más mocsaras vidéken is, ahol a ciglevessző tenyészett, vannak Cegléd helynevek.

Az összetett földrajzi helynevek előtagjukban a közelben fekvő folyóra, utótagjukban a helység, erőd, vár vagy vásárhely jellegére utalnak, mint pl. Kaposvár, Túrkeve, Szamosújvár, Zalaegerszeg, Temesvár, Marosújvár, Tiszaföldvár, Dunaszerdahely, Marosvásárhely, Kőrösladány stb.

A védelmi jellegre utaló -vár, -tornya, -kapu végződésű helynevek a leggyakrabban kéttagúak. Még az egytagúak is, mint Várad, Győr, Lövő nem sokáig maradnak összetétel nélkül. A szláv eredetű Csongrád, Visegrád, Nógrádnak is a magyar megfelelője kéttagú: Fejérvár, Feketevár, Vörösvár. Ilyen jellegű városnevek:169