Eperjessy Kálmán: Városaink múltja és jelene (Budapest, 1971)
V. Városképek és városalaprajzok
sóit megyeházak is egyszerűbb vagy díszesebb barokképületek, mint Makó, Miskolc, Zalaegerszeg, Eperjes, Eger megyeházépülete. Egyszerűbb formájúak a sátoraljaújhelyi, pécsi, szombathelyi megyeháza. A barokk kitörölhetetlen nyomokat hagyott Magyarország városképein. Nem hiányzott a főpapi és főúri bőkezűség és építókedv, sem pedig a megfelelő ízlés és építészeti műveltség, csupán a bécsi udvar megértő irányítása. A XIX. század első harmadának városképére a klasszicismus nyomja rá bélyegét. Főleg az olasz és francia klasszicizmus volt reá hatással. A Szépítési Bizottság tervszerű munkája Pollack Mihály és Hild József irányításával klasszicista szellemben felépített új városrészeket hozott letre, a Lipótváros, Ferencváros és Józsefváros egyes részeit. A főváros klasszicista építkezése (Nemzeti Múzeum, Császárfürdő, Ludovika Akadémia), a belvárosi paloták és külvárosi házak nem maradnak hatás nélkül a vidéki építkezésre. Az új építésforma jó hatással van a városkülsőre, mert ragaszkodik a párkánymagassághoz, amely biztosítja az utcakép nyugalmát. Ez azért is szükséges volt, mert a dráguló telekárak miatt magasan építkeztek. A klasszicista építkezés egyházi téren is sokat alkotott. A fővárosban a lipótvárosi plébániai templom (bazilika), a Kálvin-téri református és a Deák-téri evangélikus templom. így épültek fel Esztergom, Eger, Cegléd, Temesvár, Debrecen, Szatmár kupolás székesegyházai: a kolozsvári Külmagyar utcai református templom, az esztergomi székesegyház. A debreceni református templomot a homlokzat horizontális szétnyújtása miatt a klasszicizmus legmagyarabb értékének tartják. A templom a késői klasszicizmusnak jellegzetes emléke. Ugyanebben a stílusban építik újjá a pannonhalmi apátságot. A klasszicista egyházi építkezést követi a vidéki városok középületépítkezése, így: a pécsi városháza, színház és püspöki könyvtár; a kaposvári megyei székház, amely a város első emeletes háza volt; a szekszárdi megyeháza; a soproni vármegyeház; Csanád megye átépített székházának is fődísze az oszlopos csarnok lesz. Marosvásárhelyen a legszebb klasszicista ház a Teleki-könyvtár. Kolozsvárra is megérkezik az új stílus. A század közepén mintegy negyven klasszicista főúri palota és földszintes polgári ház épül. Több kastély is épül e kor stílusában, és azoknak formái eljutnak a kisebb udvarházakig. Legszebbek: nagyvázsonyi, alcsúti és fóti kastély. Ez építkezések meglepő stílusegységük mellett is nagy változatosságot mutatnak a kivitelben. A főváros rohamos fejlődése a XIX. század második felében új stílusformákat juttat szóhoz: a romantikus (neogótikus) és késő reneszánsz, továbbá a barokk elemeket hordozó eklekticizmust. A szabadságharc után nagy számban épülnek a gótikát dekorációul felhasználó házak. A romantikus forma segítőtársra talál a felbuzduló nemzeti érzésben. Romantikus stílusban épült a Gellért-hegyi Citadella, a Pesti Vigadó és számos bérház. Bizánci-mód keverék a Dohány-utcai zsinagóga. Neoreneszánszban épült a Tudományos Akadémia, a Központi Városháza (Tanácsház), a Rókus kápolna és kórház, az Egyetemi templom, a Ferences templom (Károlyi u. 2.), a gór. kát. szerb templom. Eklektikus reneszánsz: az Operaház és az Egyetemi Könyvtár (Ferences templom mellett). Legimpozánsabb neogótikus épület az Országház (188-4—1904). Neobarokk a Várhegyen a Királyi palota. Klasszicizáló barokk a Dunaparti Belvárosi templom, a Szarvastéren a Szarvas ház. Koraeklektikus épület a Múzeum körúti Egyetem. Az eklektikus épületek sorába tartozik: a Műcsarnok, Szépművészeti Múzeum, a volt Fővámház, a régi pesti Népszínház. Hasonlóképpen a történelmi stí-159
