Eperjessy Kálmán: Városaink múltja és jelene (Budapest, 1971)

V. Városképek és városalaprajzok

Erdélyben csak a XVI. században hódít teret, de még ekkor is keveredik a gótikával (a gyulafehérvári fejedelmi palota, majd püspöki palota, az alvinci Martinuzzi-kastély), majd a barokkal.

Erdélynek ez a sajátos architektúrája le nem tagadhatóan némi politikai színezettel bír, bizonyos különállást kíván kifejezésre juttatni a Habsburgi Magyarországgal szemben, ahol — III. Károly óta — feltartózhatatlan a délnémet barokk elterjedése.

A XVIII. században fellendülő városok városképén a barokk az uralkodó forma. Különösen gyökeret vert azokban a romjaikon felépült városokban és pusztahelyeken, ahol az előző stílusok nem álltak útjában elterjedésének. A hazai földön kinőtt barokknak tipikus példái Székesfehérvár és Győr, amely utóbbi teljesen barokkba öltözik. E városok építkezése lényegesen különbözött a Lajtán túli barokk építészettől. Pest barokk építészetére ösztönző hatással volt az Invalidus palota. Ehhez alkalmazkodott több pesti palota és polgárház. Budán a XVIII. század közepén jelennek meg a Várban az első barokk és rokokó paloták. Tipikusan barokk a Zichyek óbudai építkezése. Monumentális emlékei a barokk építkezésnek Pest és Buda barokk templomai: a Ferencesek, Serviták, Domonkosok, Angolkisasszonyok, Pálosok temploma, az Egyetemi templom, a tabáni Rácz templom és a budai Ferencesek temploma.

Tért hódít a barokk a püspöki városokban: Egerben, Nagyváradon, Veszprémben. Vácott a barokk egyházi építkezéshez illeszkedik a világi építkezés a városházával és a főutca házaival. Szombathely és Győr barokk egyházi építkezése teljesen beilleszkedik a városképbe. A XVIII. században szerte az országban általános lesz a barokk templom, és az előző kor templomai is ebben a stílusban épülnek újjá, amint 158 Nagyszombat, Besztercebánya, Magyaróvár,

Sopron, Sümeg, Szentgotthárd templomai és a nyitrai és kalocsai székesegyház mutatják.

A megerősödő városok új templomai csaknem kivétel nélkül barokkban épülnek fel. A barokk egyházi építkezés érezteti hatását a világi építkezésre is. A nyugati városok osztrák-barokk hatásával szemben Szepesben és Sárosban helyi zamatú barokk fejlődik ki. A hazai barokknak legteljesebb képviselői Győr, Székesfehérvár és Eger, de számos más városban is tarkítják a városképet barokk épületek, város- és utcarészletek.

Erdélyben is mély gyökeret ver a barokk. Több város történelmi képét a barokk alakítja ki. A gubernium alatt a barokk templomok, kastélyok, városi paloták és polgárházak százai épülnek fel. Barokk város lesz Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyszeben, barokk színeket kap a brassói piactér, barokk városképet kap Erzsébetváros és Szamosújvár. Barokk hatás alatt komoly városias külsőt kapnak a székely városok is, amelyek felé Marosvásárhely sugározza az új stílust. Divattá lesz a kastélyépítés (pl. Bonczida, Zsibó barokk kastélyai). A barokk templomépítésnek Kolozsvár jezsuita és unitárius temploma az előhírnökei. Gyulafehérvárott a püspöki rezidenciát építik át barokkba. A század végére a barokk világi építészet az erdélyi városképet teljesen áthatotta. Barokk vonásokat kaptak a házak homlokzatai, ablakai, kapuboltjai. A magyar városokban mélyebb gyökeret vert, mint a szász városokban, amelyek közül egyeseket nem is érintett.

Maradandó emlékei a barokk építkezésnek szerte az országban az újonnan emelt vagy átépített megyeházák és városházák. Ilyenek: Sopron, Székesfehérvár, Besztercebánya, Brassó városháza; barokk templomot kap a pozsonyi városháza; a század utolsó évében (1799) épül fel Szeged középtornyos, barokkos városháza. Az eleinte nemesi kúriákba és úriházakba szállá-