Eperjessy Kálmán: Városaink múltja és jelene (Budapest, 1971)

IV. Jogi szervezet

104 nem szívesen cserélték ki a város ügyeiben nem ismerős új személlyel. Ily módon a jegyző hiva­tali tekintélyre tett szert, és gyakran képviselte a várost a magasabb hatóságok és idegen testü­letek előtt. Egyes helyeken hatásköre kiszéle­sedett. Hivatali elfoglaltságánál fogva neki volt a legmagasabb pénzbeli illetménye, amihez még természetbeni járandóságok, adó- és porció­mentesség is járultak. Gyakran megtörtént, hogy a város ügyeivel ismerős jegyzőt a polgár­ság bizalma a bírói tisztségre emelte. A középkor vége óta bár nem tanácstag, mégis igen fontos tisztséget tölt be a szószóló, fürmender vagy tribün. Komárom város XVII. századi statútuma szerint kötelessége a község ügyeit a Tanács elé terjeszteni. Tartozik mind a Tanács tekintélyét védeni, mind a polgárság javát előmozdítani. Vitás ügyben ő a közben­járó a polgárság és a Tanács között. A fürmen­der a Tanáccsal együtt oltalmazza a város jogait és kiváltságait. Gondja van rá, hogy az adókive­tésnél a polgárok keményen meg ne terheltes­senek. Ő a Külső Tanács feje és a választások intézője. A statútum szerint a hivatalos titkot megőrizni tartozik. A felsoroltakon kívül nagyszámú alantasabb tisztviselő vett részt a város ügyeinek intézésé­ben. Ilyenek már a késői középkorban: az adó- és vámszedők. A XIV—XV. század folyamán már egész gazdasági osztály alakul. Ezeknek so­rában találjuk a chamerert (kamarás), a város gazdasági ügyeinek vezetőjét. Alá vannak ren­delve a gazdasági írnokok. Továbbá a vásár rendjét védő vásárbíró. Bortermelő városokban a hegymester. A városi hivatalnokok sorába tartoznak a XV. század óta a városi ügyész (Stadtprocurator), fiskális és a városi orvos. Később e hivatalok hatásköre átalakul, módosul vagy más elnevezést kap. Megjelenik a tisztesek sorában a kamarás, perceptor, városgazda, is­kolamester és a város mérnöke (geometra). Alantasabb tisztesek: a seborvos (chyrurgus) és bába. A jogi szervezet kialakulása során a mezővá­rosokban is változatos képét látjuk a város szükségleteit kifejező, illetve ellátó különböző tisztségeknek. Cegléd tanácsa két bíróból és 1 2 esküdtből áll. A város rendjére a paraszthad­­nagy ügyel fel, aki alá 5 tizedes, a kerületek fel­ügyelője tartozik. A vásárbíró a vásárok-, a székbíró a mészárszék jövedelmét kezelte. A vá­rosi bevételek kezelője a provizor vagy tiszt­tartó. Ezenkívül esküt tett városi személyek voltak: a kapusok, kocsmárosok, sajtosok, sa­­létromfőzők, pálinkások, mészárosok, juhászok és gulyások. E tisztségek rendesen a családban maradtak meg. Erre utal az is, hogy a foglalko­zásnevek csaknem mind családnevek lettek. Makón a városi alkalmazottak sorában a Tanács tagjain kívül városgazdát, töltésbírót, szekér­mestert, borbírót, toronyőrt, porciószedőket, két hadnagyot, kisbírákat (köztük cigány-kis­­bíró), város katonáját, pandúrt, csőszöket, bak­tereket, kocsisokat, három utcakapitányt, ké­ményseprőt és utcatisztítókat találunk. Van azon kívül a városban: malombíró, vásárbíró, kertészbíró, hegybíró és koldusbíró. Volt vá­­rosszakácsnéja is, aki a városi konyhán főzött. Az orvosi teendőket borbélysebészek, felcse­rek, chirurgusok végezték. A földesúri váro­sokban a nemesek hadnagya a városban lakó nemesség érdekeit képviselte. Bizonyos tiszt­ségeknek külön nemesi képviselője is volt, így a nemesek hadnagyán kívül a nemesek percep­­tora. Egész sorát látjuk a különböző belterületi és határbeli rendészeti szerveknek. A kisbírá­­kon és kis-hajdúkon kívül voltak bakterek, strá­­zsák, élükön a bakterkapitánnyal, hites-kerülők, mezei és hegyi kerülők, szőlőpásztorok, marha- és borjúpásztorok. Volt a városnak mészárosa, molnárja, hajósa, prédikátora, scola-mestere és tanítóasszonya. Volt egyszemélyben órása és harangozója, aki mindkét feladatkört ellátta.

Next

/
Thumbnails
Contents