Eperjessy Kálmán: Városaink múltja és jelene (Budapest, 1971)
IV. Jogi szervezet
104 nem szívesen cserélték ki a város ügyeiben nem ismerős új személlyel. Ily módon a jegyző hivatali tekintélyre tett szert, és gyakran képviselte a várost a magasabb hatóságok és idegen testületek előtt. Egyes helyeken hatásköre kiszélesedett. Hivatali elfoglaltságánál fogva neki volt a legmagasabb pénzbeli illetménye, amihez még természetbeni járandóságok, adó- és porciómentesség is járultak. Gyakran megtörtént, hogy a város ügyeivel ismerős jegyzőt a polgárság bizalma a bírói tisztségre emelte. A középkor vége óta bár nem tanácstag, mégis igen fontos tisztséget tölt be a szószóló, fürmender vagy tribün. Komárom város XVII. századi statútuma szerint kötelessége a község ügyeit a Tanács elé terjeszteni. Tartozik mind a Tanács tekintélyét védeni, mind a polgárság javát előmozdítani. Vitás ügyben ő a közbenjáró a polgárság és a Tanács között. A fürmender a Tanáccsal együtt oltalmazza a város jogait és kiváltságait. Gondja van rá, hogy az adókivetésnél a polgárok keményen meg ne terheltessenek. Ő a Külső Tanács feje és a választások intézője. A statútum szerint a hivatalos titkot megőrizni tartozik. A felsoroltakon kívül nagyszámú alantasabb tisztviselő vett részt a város ügyeinek intézésében. Ilyenek már a késői középkorban: az adó- és vámszedők. A XIV—XV. század folyamán már egész gazdasági osztály alakul. Ezeknek sorában találjuk a chamerert (kamarás), a város gazdasági ügyeinek vezetőjét. Alá vannak rendelve a gazdasági írnokok. Továbbá a vásár rendjét védő vásárbíró. Bortermelő városokban a hegymester. A városi hivatalnokok sorába tartoznak a XV. század óta a városi ügyész (Stadtprocurator), fiskális és a városi orvos. Később e hivatalok hatásköre átalakul, módosul vagy más elnevezést kap. Megjelenik a tisztesek sorában a kamarás, perceptor, városgazda, iskolamester és a város mérnöke (geometra). Alantasabb tisztesek: a seborvos (chyrurgus) és bába. A jogi szervezet kialakulása során a mezővárosokban is változatos képét látjuk a város szükségleteit kifejező, illetve ellátó különböző tisztségeknek. Cegléd tanácsa két bíróból és 1 2 esküdtből áll. A város rendjére a paraszthadnagy ügyel fel, aki alá 5 tizedes, a kerületek felügyelője tartozik. A vásárbíró a vásárok-, a székbíró a mészárszék jövedelmét kezelte. A városi bevételek kezelője a provizor vagy tiszttartó. Ezenkívül esküt tett városi személyek voltak: a kapusok, kocsmárosok, sajtosok, salétromfőzők, pálinkások, mészárosok, juhászok és gulyások. E tisztségek rendesen a családban maradtak meg. Erre utal az is, hogy a foglalkozásnevek csaknem mind családnevek lettek. Makón a városi alkalmazottak sorában a Tanács tagjain kívül városgazdát, töltésbírót, szekérmestert, borbírót, toronyőrt, porciószedőket, két hadnagyot, kisbírákat (köztük cigány-kisbíró), város katonáját, pandúrt, csőszöket, baktereket, kocsisokat, három utcakapitányt, kéményseprőt és utcatisztítókat találunk. Van azon kívül a városban: malombíró, vásárbíró, kertészbíró, hegybíró és koldusbíró. Volt városszakácsnéja is, aki a városi konyhán főzött. Az orvosi teendőket borbélysebészek, felcserek, chirurgusok végezték. A földesúri városokban a nemesek hadnagya a városban lakó nemesség érdekeit képviselte. Bizonyos tisztségeknek külön nemesi képviselője is volt, így a nemesek hadnagyán kívül a nemesek perceptora. Egész sorát látjuk a különböző belterületi és határbeli rendészeti szerveknek. A kisbírákon és kis-hajdúkon kívül voltak bakterek, strázsák, élükön a bakterkapitánnyal, hites-kerülők, mezei és hegyi kerülők, szőlőpásztorok, marha- és borjúpásztorok. Volt a városnak mészárosa, molnárja, hajósa, prédikátora, scola-mestere és tanítóasszonya. Volt egyszemélyben órása és harangozója, aki mindkét feladatkört ellátta.
