Eperjessy Kálmán: Városaink múltja és jelene (Budapest, 1971)
IV. Jogi szervezet
100 Városaink jogi helyzetének újabb rendezését az 1929. évi XXX. te. tartalmazza. A felszabadulás után a Nemzeti Bizottságok alakították meg a koalíciós elv alapján az ideiglenes képviselőtestületeket, a városi és vármegyei törvényhatósági bizottságokat. Az 1950. évi I. törvény alapján az önkormányzati testületek helyébe az egységes államhatalom helyi szervei, a tanácsok léptek. A tanácsok szervezetének továbbfejlesztését az 1954. évi X. törvény valósította meg. Eszerint a városokban a helyi államhatalmi tevékenységet a tanácsok gyakorolják. A városi tanácsok hatáskörüket tekintve járási jogú és megyei jogú tanácsok. A megyei jogú városok területén belül városi kerületi tanácsok működnek. A megyei jogú városok jogállása ugyanaz, mint a megyéké. Államhatalmi szempontból az országgyűlés, államigazgatási szempontból pedig a minisztertanács alá tartoznak. A különálló Budapest fővároson kívül négy legújabban Győrrel együtt öt megyei jogú városunk van: Debrecen, Miskolc, Szeged és Pécs. A többi város járási jogú. Ezek jogállása ugyanaz, mint a járásoké. Államhatalmi szempontból az illetékes megyei tanács, államigazgatási szempontból pedig annak végrehajtóbizottsága alá tartoznak. Megyei jogú és járási jogú városokban a tanácstagok száma legalább 80, legfeljebb 200 lehet. Városi kerületekben a tanácstagok száma 50 és 120 között lehet. A tanács általános végrehajtó és intézkedő szerve a végrehajtó bizottság. Ennek tagjait a tanács a maga sorából választja. A végrehajtó bizottság tagjainak száma megyei jogú városi tanácsnál legalább 11, legfeljebb 17, járási jogú városi tanácsnál és a városi kerületi tanácsnál legalább 7, legfeljebb 15 lehet. A járási jogú városi tanácsok, a megyei tanácsnak, a megyei jogú városi tanácsok az országgyűlésnek vannak alárendelve. A városi kerületi tanácsok a megyei jogú városi tanács irányítása alatt állnak. A végrehajtó bizottságoknál a kettős alárendeltség elve érvényesül. Alá vannak rendelve az őket megválasztó tanácsnak, úgyszintén a felettes végrehajtó bizottságoknak is. A városi és kerületi tanácsok hatáskörébe tartozó szakigazgatási feladatokat a végrehajtó bizottság szakigazgatási szervei látják el. A továbbiakra lásd Kiss István: A városok igazgatási szerepe (Vidéki Városaink, Bp. 1961. 195... 204. o.) 2. A VÁROSI HATÓSÁG A középkori városi önkormányzatnak legsarkalatosabb része a szabad bíró-, tanács- és tisztviselőválasztás. Ezen jog alapján gyakorolhatott befolyást a város minden polgára a közügyek intézésére. A városkormányzat szervei: a városi hatóság, elöljáróság és tanács. A várost vezető tisztesek létszáma és hatásköre a városi élet kibontakozása során alakult ki, és a mindenkori szükséglethez képest kapott tartalmat. Főbíró, polgármester, másodbíró, esküdtek, akiket a városokban tanácsosoknak neveztek, jegyző, írnok, pénztárnok, városgazda, fertálymester, nemesek hadnagya, városkapitány, ügyész voltak kezdetben a fontosabb hivatalok betöltői, amelyekhez a későbbi idők során az újabb hivatalok és alantasabb tisztségek egész sora járul. így az orvos, városi bába, a városkapitánynak alárendelt cirkálók, poroszlók, fertálymesterek. A bakók a letartóztatásokat foganatosították. Sopron alkalmazottainak száma (1430) kb. 30...35 volt. Köztük a városi jegyző, orvos, két vámos, egy városi őr, a hóhér, egy kútmester, a városi csordás, a sírásó, négy zenész, a kórház gondnoka, iskolamester, a városi kancellária 1 ...2 írnoka, néhány városi szol-
