Bobrovszky Jenő et al.: Az új növényfajták állami minősítése és szabadalmi oltalma (Budapest, 1987)
VI. A biotechnológiai találmányok oltalma
műszaki beavatkozással - elkülönített mikroorganizmus sza- “j badalmazható. Az NSZK-ban tehát jelenleg az előbbi "termék" kategória - az állatfajták kivételével, amelyeket az Európai Szabadalmi Egyezményhez való csatlakozás kapcsán végbement törvénymódosítással az oltalomból kizártak - az általános oltalmi feltételek kielégítése esetén szabadalmazható, azzal, hogy ami a növényeket illeti, szabadalmat csupán a sajátos fajta-oltalomban nem részesíthető növényfajtákra engedélyeznek, természetesen ugyancsak az oltalom általános feltételeinek kielégítése alapján. A mikroorganizmus per se szabadalmazhatóságról maga a törvény nem tesz emlitést, a joggyakorlat azonban azon az értelmezésen alapul, hogy a növény- és állatfajtákra, azaz makroorganizmusokra vonatkozó kizárás nem képezi a mikroorganizmusokra vonatkozó szabadalom engedélyezésének akadályát. Az "eljárás" kategóriába sorolható biotechnológiai találmányok szabadalmazásának feltétele - amennyiben ezek nem esnek törvényi kizárás hatálya alá - ugyancsak az oltalom á-ltalános kritériumainak kielégítése. A szabadalmazhatósági kritériumok különbözősége ellenére az Amerikai Egyesült Államokban az említettekhez hasonló problémákkal találkozhatunk a biotechnológiai találmányok területén, azzal a különbséggel, hogy az elutasítás alapját itt kezdetben nem az élő anyagnak a technika szokásos tárgyaitól való különbözősége, hanem az élő anyag természetben való előfordulása, "természeti termék" jellege képezte. Mégis már 1873-ban szabadalmat engedélyeztek "szerves csiráktól vagy kórokozóktól mentes élesz-97
