Bobrovszky Jenő et al.: Az új növényfajták állami minősítése és szabadalmi oltalma (Budapest, 1987)
VI. A biotechnológiai találmányok oltalma
járás során /amely TBC elleni gyógyszer és immunanyag előállítására irányult/ nem vezethet a találmányra vonatkozó szabadalmi bejelentés elutasításához. 1932-től engedélyeztek szabadalmakat mezőgazdasági termesztési eljárásokra és növényfajtákra /ezzel kb. egyidőben jelent meg a sajátos növényfajta-oltalom/, de 1969-ig kellett várni a Szövetségi Legfelsőbb Biróság hires Rote Taube döntésére, amely a szabadalmi hivatal álláspontjával ellentétben úgy Ítélte meg a törvényhozó szándékait, hogy ezek szerint a szabadalmi törvény nemcsak lehetővé teszi a találmány fogalmának a tudományos ismeretek legújabb szintje alapján való értelmezését, de arra kényszerit is. A döntés leszögezte, hogy az ellenőrizhető természeti jelenségek és erők módszeres hasznosítása, előre látható eredmény elérése érdekében, a szabadalmazhatóság általános kritériumainak kielégítése esetén szabadalmazható találmánynak tekinthető. Ami a mikroorganizmusokat illeti, a Rote Taube döntésben kifejtettekkel összhangban ugyanez a Biróság 1975- ben /a "Pékélesztő" ügyben/ azt szögezte le, hogy egy uj mikroorganizmus felhasználásán alapuló eljárás akkor oltalmazható, ha a feltaláló reprodukálható eljárást közöl a mikroorganizmus előállítására /a reprodukálhatóság követelménye kielégítésének elősegítésére vezették be a letétbe helyezés lehetőségét, illetőleg követelményét/. Ismert és hozzáférhető mikroorganizmus esetében nincs szükség másodszori letétbe helyezésre, de a bejelentőnek biztosítani és bizonyítania kell, hogy a letétbe helyezési intézmény további 25-30 éven át garantálja az ismert mikroorganizmus hozzáférhetőségét /1981, "Eritronolid" ügy/. A Szövetségi Szabadalmi Biróság a Legfelsőbb Biróság korábbi döntéseit alapul véve 1978-ban azt állapította meg, a "Lactobacillus bavaricus" ügyben, hogy az L /+/ tejsav izomert termelő, meghatározott szelekciós lépésekben - tehát 96
